Műholdképek

Pár napja már vetettünk egy pillantást a déli-délnyugati tájainkon felbukkanó első tavaszi zöld foltokra. Mostani felvételünkön már nem foltokat érdemes keresni, hanem hogy az egész táj színezete hogyan tolódik el lassan a zöld felé. A felvétel északi részét uraló hullámfelhők arra az erős szélre utalnak, amely itt a felszínen is uralja a böjti időszak végét. Az erős szél felkavarja a Balaton vizét: annak szürke színe épp  a felkavarodott iszaptól szürkés.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. április 2. Kiterjedése: 375 x 375 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

A táj zöldülése különösen akkor feltűnő, ha a két héttel korábbi felvételhez hasonlítjuk:

Forrás: Aqua/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. március 17. Kiterjedése: 375 x 375 kilométer.

A növénytakaró tavaszi, robbanásszerű zöldülése a tavaszi napéjegyenlőség környékén, a napok leggyorsabb hosszabbodása táján indul meg. Még 2-3 hét, és teljesen kizöldül a táj, persze ezt majd csak akkor tudjuk megmutatni, ha már megtörtént.

Az elmúlt napok folyamatos fagyos időjárása nyomán megjelent a jég a Balatonon. A műholdképek a jég vastagságát nem mutatják, azonban a színből és a formákból következtethetünk arra, hogy megjelent a jég a tó vizén, és arra is, hogy ez elég vékony, rámenni semmiképp nem biztonságos még!

Felvételünk a Dunántúlt mutatja, északkeleti (jobb felső) sarkában a Börzsöny havas csúcsait és a Dunakanyart, északnyugaton (balra fent) a Fertő tavat találhatjuk meg. A kép déli (alsó) széle mentén feltűnik, hogy a Mecsek legmagasabb csúcsain is van hó. A Balaton jellegzetes alakja a felvétel közepén látható.

A tájképet helyenként fátyolfelhők zavarják, jelezve, hogy a nagy, tíz kilométer körüli magasságban könnyen kicsapódik a kevés nedvesség is. Ennek tudható be, hogy a repülőgépek kondenzcsíkjai is észrevehetők még a 250 méteres felbontás mellett is: a Balaton felett és attól északra is láthatunk ilyeneket.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. január 31. Kiterjedése: 250 x 250 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

Az alábbi képen teljes felbontásra nagyítottuk a Balatont. Így könnyebben észrevehetjük a kondenzcsíkokat és az árnyékukat is.

Nagyítás az előző képről.

A felvétel érdekessége a Balaton keleti medencéjében megjelenő mintázat: a vonalak labirintusa jégformákra utal: a tó befagyása megkezdődött. A Balaton színe ugyanakkor továbbra is türkiz-zöld, a tó vizének jellegzetes színe, ami átlátszik a vékony, üvegszerű jégen (amikor a tavat vastag jégpáncél borítja, annak fehér a színe). Ha be is fagyott már helyenként a tó, semmiképpen ne menjünk még a jegére! A műholdképek nem, kizárólag a helyi hatóságok mondhatják meg, mikor biztonságos a korcsolyázás, fakutyázás!

Miközben csütörtökön a keleti országrészben borús idő és sok helyütt havazás volt, az ország középső részén éles választóvonal mutatkozott az időjárásban. Ettől nyugatra, leginkább a Dunántúlon döntően napos, derűs idő volt a jellemző déltájban.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. január 26. Kiterjedés: 250 x 250 kilométer. Teljes felbontású, feliratozott változatért klikk a képre!

A felvétel egyik érdekessége három dunántúli tavunk eltérő színe. A Balaton türkizkék színű, és a nagyfelbontású változaton a hordalék által megfestett belső áramlatok is felsejlenek. Északnyugaton a sokkal sekélyebb Fertő tó színe a felkavart iszap miatt jellegzetes szürke, míg a Székesfehérvártól Budapest irányában található kis Velencei-tó a felvételen sötétkéknek látszik, azonban fentről, de közelebbről nézve feltehetően még ennél is sötétebb - lévén hogy a légkör nemcsak alulról, de fentről, a műhold távlatából nézve is kék, ezzel kékíti a sötét felszíneket.

A Dunántúl nyugati részén a napsütést érdekes sorokba, úgynevezett felhőutakba szerveződött kis gomolyok (bárányfelhők) zavarták meg. Érdekes, hogy a gomolysorozatok a Balaton felett, a hidegebb vízfelszín feletti leszálló, felhőoszlató légmozgás miatt megszakadnak.

Megérdemel egy pillantást a kép északkeleti (jobb felső) sarkában a Börzsöny. A hegyvidék magasabb részeit hó borítja, szépen kiemelve az egykori rétegvulkán alakját.

A hidegfront érkezésével hazánk felett kisebb-nagyobb hó- és darazáporokat hozó felhők száguldottak át. Az áthaladásuk között kisütő nap általában gyorsan felszárította az amúgy is vékony hóréteget. Végül ma délelőtt száguldott át a Kisalföld felett az első olyan hófelhő, amelynek fehér nyomát a műhold is rögzíteni tudta.

(Kiterjedés: 275 x 275 kilométer, nagyobb felbontásért klikk a képre! Forrás: ELTE / NASA, 2012. január 14.)

A képen a Balatontól északnyugatra (balra fölfelé) húzódik az a kb. 20 kilométer széles fehér sáv, amelyet tóhoz épp elérő, a csík túlsó vége felől érkező felhő "firkált" a tájra. A szeles hidegfrontok után nagyon jellegzetesek ezek az egyenes, fehér csíkokból álló "hófirkák", amelyek azt jelzik, hogy miközben a felhőből hullott a hó, a szél iránya nem változott, a felhő egyenesen haladt. (A nyári záporok is elég hasonlóan mozognak, csak az útjukat nem jelzi a hó fehér nyoma.) A kép felső szélének a közepétől is indul néhány hasonló, de keskenyebb hósáv.

(Az előző felvétel hamis színes változata. Forrás: ELTE / NASA)

A felvételt a korábbi posztokból megismert módon hamis színekben megjelenítve a havas területek vöröses színnel követhetők: így különböztethetjük meg a száguldó hófelhők "hófirkáit", és északkeleten a felvidéki Szitnya- és Jávoros-hegységek havas lejtőit a felhőzettől.

Linkajánló: hazánk és régiónk aktuális MODIS felvételeit állandóan követhetjük az Időkép oldalán.

UPDATE: a péntek déli budapesti dara- és hózáport hozó förgeteg műholdképe a cikk alján!

Miközben ma, pénteken erőteljes hidegfront éri el hazánkat, csütörtökön még sokfelé derült, tavaszias időnk volt. A Dunántúl nagy része felhőtlen volt, így szép műholdképen mutathatjuk be azt az országrészt.

(Forrás: ELTE / NASA, teljes felbontáshoz klikk a képre)

A türkizkék Balaton, és a sekélyebb, így iszaposabb, ezért szürke Fertő-tó szolgálnak tájékozódási pontokként. A tájat a csupasz talaj barna színe és az erdők sötétbarna foltjai uralják. A helyenként a talajd elfedő felhőtömbök magasságát az északi oldalukon látható árnyékuk távolságából becsülhetjük meg: a Vas és a Bakony feletti fátyolfelhők sokkal magasabban vannak, mint a Balaton keleti részét fedő rétegfelhőzet.

Az északkeleti országrész hamis színes képe (Forrás: ELTE / NASA). Teljes felbontású, feliratozott változatért klikk a képre!

Havat csak az északkeleti országrészben találunk. A tegnapi kép kapcsán már bemutatott hamis színes kompoziton piros szín mutatja a havas tájakat. A Bükköt részben felhő borítja, a havat jelző szín ezen is átsejlik, míg a Mátrát teljesen elfedi a fátyolfelhőzet. Az Északi-Középhegységben a Zempléni-hegység mellett a két, hasonló nevű tájon, a Mátrától nyugatra levő Cserhátban és a Miskolctól északra található Csereháton találunk hóborítást; utóbbi már csatlakozik a Felvidék hómezőihez. Budapesttől keletre, a Gödöllői-dombság délnyugati sávján volt csütörtökön egy kisebb havas sáv.

Az érkező hidegfront áthaladása után feltehetően ismét tudunk felhőtlen hazai képeket mutatni.

- * - * -

UPDATE: ma, 12 óra után egy dara- (graupel-) és hózáport hozó förgeteg haladt át Budapesten, amelyet a Terra műhold áthaladása pont lefényképezett:

A tájékozódás kedvéért a Balaton sarkát a bal alsó csücsökben hagytam, fent-középen a budapesti felhő (alakra és konvektív jellegében is a nyári zivatarfelhők rokona!), Budapest és a Balaton közt, Székesfehérvárnál egy hasonló, de kisebb felhő látható).