A tavaszi napéjegyenlőség fontos dátum az északi vidékek számára: a nyári évad kezdetével nagyon gyorsan hosszabbodnak a nappalok. Bár a norvég partvidéket az Észak-Atlanti tengeráramlás relatíve melegen és nagyrészt fagymentesen tartja, a parttól távolabb még most is a hó uralja a skandináv hegyvidéket. Ebben a havas háttérben láthatjuk Norvégia két gyönyörű flordját, a leghosszabb Sogne-fjordot (a kép felső részén), délebbre pedig a Hardanger-fjordot.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. március 23. Kiterjedése: 250 x 250 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

A Skandináv-félszigetet a mintegy 15 ezer éve véget ért utolsó jégkorszak idején vastag belföldi jégtakaró fedte, amelynek súlya a kőzetlemezt mintegy "benyomta" az alatta elhelyezkedő, képlékenyebb, olvadt asztenoszférába. A jég már több mint tízezer éve elolvadt, de az egyensúly még nem állt helyre, a félsziget ma is emelkedőben van - és a korábbi völgyek egy részének alját még mindig a tenger uralja: ezek a fjordok.