Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Kormozódott vagy elolvadt az Etna hósapkájának egy része?

Már a tegnapi bejegyzés utolsó képén is gyanús volt, hogy az Etna csúcsát körülvevő hósapka egy része eltűnt vagy takarásba került. Mára lényegesen alábbhagyott a vasárnap reggeli kitörési aktivitás, a hegy csúcsa körül csak ritka füstöt látni, így a felszíni alakzatok tisztán megfigyelhetők a műholdképen.

Forrás: ELTE

Elolvadt vagy bekormozódott z Etna hósapkájának kelet-délkeleti szegmense? Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. március 19. Kiterjedése: 125 x 125 kilométer.

A kép tanulsága szerint a csúcstól kelet-délkeleti irányban egy mintegy harminc fok szélességű szegmensben nem látjuk a hegyet körülvevő hósapkát. A tegnapi felvétel szerint a felhők erre az irányba távoztak a hegytől, tehát valószínűleg hamuszórás takarta be a havat, de az sem kizárt, hogy a hósapka egy része el is olvadt. Az utóbbi eset azért kevésbé valószínű, mert akkor a tengerben a part mentén az emiatt megduzzadt patakok hordalékának meg kellett volna jelennie. Egy ilyen torkolatban látható is a víz megfestése a hegytől északkeletre, ez szintén kapcsolódhat a kitöréshez (több sötét folt is látható a havas hegyoldalon), de a teljes hiányzó hótömeg hatása nagyobb lenne.

Forrás: Etnaguide webcam

Az Etnaguide 2. webkamera felvételén a csúcs bal oldalán láthatunk egy ilyen sötét foltot a hósapkán.

Forrás: Etnaguide webcam

Az Etnaguide 4. kamerája délről, Catania felől mutatja a hegyet: a csúcstól jobbra látható a feltehetően behamuzott lejtő.

0 Tovább

Az Etna vasárnapi kitörése

Vasárnap reggel ismét látványos kitörést produkált az Etna. A szicíliai tűzhányó gyakorlatilag állandóan működik, azonban időről időre hirtelen megnő az aktivitása, e látványos kitörési jeleségeket paroxizmusnak, paroximális kitörésnek nevezzük - a vasárnap reggeli volt az ilyenek közül idén a negyedik.

Forrás: ELTE

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. március 18. 10:11 perc (helyi idő). Kiterjedése: 137 x 137 kilométer.

Első felvételünk helyi és budapesti idő szerint 10 óra után készült, a tűzhányó csúcsától keleti irányban (jobbra) hatalmas felhő halad, amelynek látványos árnyéka a felhő északi oldalán látszik (a felvétel nincs teljesen északi irányba tájékozva). A felhőt a vulkáni kitörés anyagán kicsapódó vízpára alkotja, ez tehát egy "normális" felhő, amely azonban nem jött volna létre a kitörés nélkül (lásd az alábbi képen).

Forrás: Reuters

A vulkáni kitörés anyagán kicsapódó fehér (víz)felhő (Forrás: Reuters / Antonio Parrinello)

A paroxizmus alig néhány órán át tartott, a röviddel 2 óra előtti felvételen a vulkán csúcsa körül már csak a keleti irányba távozó füst látszik. Hogy a vulkán hósapkája olvadt el a kitörés irányában, vagy csak a füstfelő takarja el (utóbbi a valószínűbb), az a felvételről nem dönthető el.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. március 18. 13:49 perc (helyi idő). Kiterjedése: 137 x 137 kilométer.

0 Tovább

Ojos del Salado: a magyar Andok-expedíció helyszíne

Amint arról az [origo] is beszámolt, szombaton kísérelte meg három honfitársunk (ketten közülük kollégáim) Chile legmagasabb csúcsának, az argentín határon fekvő, 6893 méteres Ojos del Salado-nak a meghódítását a csúcs alatt fekvő Tejos-táborból. A poszt írásakor még nincs információm, hogy egyáltalán el tudtak-e indulni és sikerrel jártak-e, műholdképen mindenesetre megtekinthetjük a csúcs térségét.

(Megjegyzés: tudom, hogy mindenkit a hazai hóhelyzet érdekel - ámde egy ilyen több száz kilométeres hófelhő felülről is egy nagy, gomolygó, és eléggé kevéssé látványos massza... Mihelyt látszik valami értelmes, rögtön jön az is.)

Bár maga a csúcs három elsőséget is magáénak tudhat (Chile legmagasabb pontja mellett ez Földünk legmagasabb vulkánja, sőt oldalában van bolygónk legmagasabban fekvő tava is), valójában a második szó illik legjobban rá. A gigantikus, Dél-Amerika nyugati oldalán végighúzódó lánchegység, az Andok Földünk második legnagyobb hegységrendszerének része, maga az Ojos del Salado pedig a nyugati félteke (vagyis az említett Pacifikus-hegységrendszer) második legmagasabb csúcsa (a 6962 méteres Aconcagua után). Ehhez képest a felvételen, még a teljes régiót bemutatón első képünkön is, legfeljebb sejthető de nem nyilvánvaló, hogy ilyen magasságú hegyek láthatók rajta.

Forrás: NASA

Forrás: Terra/MODIS, NASA, 2012. február 4. Kiterjedése: 1000 x 1000 kilométer. Teljes felbontású, feliratozott változatért klikk a képre!

Ennek pedig az az oka, hogy egyrészt a déli féltekén most van nyár, így a legmagasabb gerinceken is épp csak találni havat (amely például az Alpokban kiemeli és nyilvánvalóvá teszi a magashegyi jelleget). De azért is kevés a hó, mert eleve nagyon száraz területen, a parti Atacama sivatag hegyvidéki peremén járunk. A terep magassága a csúcs alább bemutatott közelebbi környezetében is szinte mindenütt 3000 méter felett van a kép több száz kilométeres kiterjedése ellenére is. Az Andok közepén húzódó magasfennsík, az Altiplano legdélebbi nyúlványa ez. Ebből az eleve magasan fekvő - és a barnás színelből is láthatóan kopár - környezetből emelkednek ki a relatíve kis hósapkájú hegycsúcsok. A felvétel nyugati szélén a Csendes-óceán látszik, keleten pedig megjelenik az Atlanti-óceánba ömlő La Plata folyó vízgyűjtőjének jóval alacsonyabb, zöld erdőkkel fedett széle is.

Forrás: NASA

Az Ojos del Salado csúcsának közvetlen térsége. (Forrás: Terra/MODIS, NASA, 2012. február 4. Kiterjedése: 250 x 250 kilométer). Teljes felbontású változatért klikk a képre!

A felvételen jellegzetes a terep barnás-vörös színe, amely a csupaszon álló, fiatal, vulkanikus kőzetekre utal. Az Andok felszíne nagyon fiatal, mind a gyűrődés, mind pedig a kapcsolódó vulkáni működés ma is zajlik, ez is lehet oka annak, hogy a térségünkben megszokott hegyformák itt kevéssé jellemzőek.

E felvételekkel szorítsunk kollégáim epedíciós erőfeszítéseinek sikeréért!

0 Tovább

Az Erta-Ale vulkán és az Afar-medence - a szerdai merénylet helyszíne

Amint arról az [origo] is beszámolt, egy magyar turistacsoportot ért támadás szerdán Etiópia északi részén, amelyben két honfitársunk is életét vesztette. Bár a támadás pontos helyéről nincs információnk, a területet friss műholdképen be tudjuk mutatni.

Forrás: NASA

Forrás: NASA; Terra/MODIS 2012. január 18, kiterjedés: 500 x 500 kilométer. Nagyított, feliratozott változatért klikk a képre.

A csoport valószínű úticélja az Etiópia északi részén, a pár éve az országtól elszakadt északi tengerparti sáv, Eritrea határához közeli Erta Ale vulkán lehetett (a képre klikkelve megkapható feliratozott változaton bejelölve). A sötét színű környék az űrből is mutatja, hogy a vulkán anyaga a majdnem fekete bazalt, amely kiterjedt platókat, pajzsvulkánokat hoz létre. Az Erta Ale vulkánt ugyanaz a hasadékrendszer hozta létre, amely a kép északi részén látható Vörös-tenger apró szigeteit is (egy frissen keletkezett szigetről korábbi bejegyzésünkben olvashat).

A blog ezzel a felvétellel tiszteleg a támadásban elhunyt kollégák emléke előtt.

0 Tovább

Vulkáni sziget és születő óceán a Vörös-tengeren

A tegnapi bejegyzésben egy születendő vulkáni sziget térségébe látogattunk, ha azonban egy már létrejött új vulkánt látogatunk meg a Vörös-tengerben.


(Forrás: NASA Earth Observation)


Első képünkön a Jemen nyugati partjai előtti szigetcsoport 2007. októberi felvétele látszik. A néhány kilométer kiterjedésű kopár szigetcsoport térségében nincs az űrből is észrevehető vulkáni aktivitás. 2011 végére azonban jelentősen megváltozik a helyzet.

(Forrás: NASA Earth Observation)

A második, 2011. december végén készült felvételen egy vulkán kitörési felhőjét látjuk, de az előző képpen összehasonlítva azt is észrevehetjük, hogy ez a vulkáni sziget új, négy éve a helyén még a tenger hullámzott!

Az új szigetet megteremtő vulkánkitörést videón is megtekinthetjük:

A Vörös-tengeren egyáltalán nem meglepő a vulkáni szigetek keletkezése, a többi környező sziget is így alakult ki. A tenger középvonalában egy ugyanolyan, az óceánok közepére jellemző hasadékvölgy húzódik, mint amilyent az Atlanti- vagy az Indiai-óceánon találunk.

(Forrás: sciencythoughts.blogspot.com)

A hasadékvölgy mentén folyamatosan érkezik a magma a Föld köpenyéből, tágítva az óceánt és helyenként szigeteket építve. Az új szigetecske tehát keletkezési folyamatait tekintve az atlanti-óceáni Izland rokona. A Vörös-tenger pedig - a folytatásában található északi Holt-tengerrel és a déli kelet-afrikai tólánccal - egy születőben levő óceán. Ha partjai évente néhány centiméterrel távolodnak egymástól, röpke százmillió év alatt olyan szélesre nyílhat, mint mai társai.

Tetszett a cikk? csatlakozz a blog Facebook-csoportjához.

0 Tovább
«
12

Műholdképek

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek