Műholdképek

Szombaton hazánk nagy részén felszakadt a napokig tartó zárt ködpaplan, és napfényre került, hogy milyen nyomot hagyott a tájon. Középhegységeinket zúzmara fedi, egyes ipari létesítmények pedig komoly hó- illetve dérfoltot hoztak létre. Az eplényi hóágyú versenyre kelt velük.

Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2013. december 21. Kiterjedése: 250 x 250 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

Amint a téli képeinket már megszokhattuk, a fehér hó/zúzmara és a szintén fehér felhőzet elkülönítése az infravörös színsávok valódi színekre színezésével a legkönnyebb. Az alábbi hamis színes képen a hó élénkvörös, a zúzmara és a víz sötétvörös, a felhőzet pedig fehér színt kap.

A fenti felvétel hamis színes változata. A számok mutatják a "mesterséges" hófoltokat: 1=Dunaújváros, 2=Eplény/Olaszfalu, 3=Székesfehérvár, 4=Jobbágyi. Teljes felbontásért klikk a képre!

A számokkal jelölt helyen a friss hó- illetve dérfoltok mesterségesek: ipari üzemek, illetve a bakonyi Eplény esetén a sípálya hóágyúja készítették őket. Az elmúlt heti köd idején a felszín közelében majdnem 100% volt a relatív páratartalom, és ezeken a helyeken a többletgőz kicsapódott a felszínen. Az utolsó képen (alul) viszont egy természetes és szép jelenséget láthatunk: a köd maradványainak kiterjedését a Balaton és a környező hegyek felett/között.

Köd a Balaton környékén

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

A hétvégén átrobogó hidegfronttal és annak nyomában gyorsan átrobogó hózáporok érkeztek. Ezek felhőzete nemcsak alakjában és kialakulásában hasonlított a nyári zivatarfelhőkre, de több helyen az ég is megdördült. A gyorsan haladó hózáporok viszonylag keskeny sávban hullatták el legtöbbször inkább darából álló csapadékukat, és a barna földek uralta tájon fehér csíkokat húztak.

Terra/MODIS (NASA), 2013. december 7. 10:35 (CET). Teljes felbontásért klikk a képre!

A korábbi telekről már ismert műholdképes probléma: a fehér felhők elkülönítése a fehér havas felszíntől infravörös felvételt kíván. Az alábbi képen az előző felvétel ilyen változatát látjuk: a világos, inkább fehér a felhőzetet, a narancssárga és különösen a vörös színek a hótakarót jelölik.

Az előző felvétel infravörös (hamis színes) változata. Teljes felbontásért klikk a képre!

Szombaton szerencsére nemcsak egy, hanem két hasonló műhold is áthaladt hazánk felett ebben az időben, két óra eltéréssel. A második áthaladás képén egy Budapesttől északra és keletre áthaladó újabb hózápor felhőzete is látható.

Aqua/MODIS (NASA), 2013. december 7. 12:20 (CET). Teljes felbontásért klikk a képre!

A két felvétel egymásra helyezéséből pedig azt vehetjük észre, hogy két óra alatt sok elolvadt már a korábbi csíkok (a hófirkák) széléből, csökkent a fehér sávok szélessége:

A Terra és Aqua áthaladások MODIS-felvételeinek animált képe.

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

Kétszáz kilométeres széllel, emeletnyi hullámokkal csapott le csütörtökön a Xavér viharciklon Európa északi-tengeri partvidékére. A kontinensünk középső részén is szó szerint viharsebesen átrohanó front péntek hajnalra hazánkat is elérte, szerencsére a szél sokat mérséklődött útközben. A péntek délelőtti műholdképen a bal felső sarokban (északnyugaton) Skóciát és lejjebb Angliát, délkeleten a Balkánt látjuk, a délkeleti csücsökban levő Adriától északra levő felhőtömb északi (felső) oldalán a Balaton halványkék foltját is megtaláljuk.

Terra műhold/MODIS rendszer, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2013. december 6. 10:25UTC. Kiterjedése: 1750 x 1750 kilométer. Nagyobb felbontásért klikk a képre!

A felvétel fő látványossága az északnyugatról délkelet felé robogó felhősávok sora, amelyek az egy nap alatt megtett több mint 1000 kilométeres út mentén húzódnak. A kép felső szélének közepén Dánia északi nyúlványa látszik, a hullámzás által felkapott iszaptól megfestett tengerrel körülvéve.

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

Ma várhatóan 200 ezer székely és szimpatizáns tüntet egy több mint 50 kilométeres láncba állva Székelyföld autonómiája mellett. A gyönyörű őszi színekben pompázó tájban várhatóan igen impozáns lesz az élőlánc. Bár a 250 méter felbontású műholdképen a menet maga nem látszhat, az útvonalat fel tudjuk rajzolni Háromszék tájain keresztül, egy keddi űrfelvételre rajzolva:

Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2013. október 24. Nagyobb képért klikk a képre!

Miközben a sikeres felvonulásért és a székely autonómiáért szurkolunk, érdemes megtekinteni az őszi színekben szépen megkülönböztethető magassági növényöveket is. A lombos erdők (tölgy, bükk, Kárpátok déli oldalán sok helyütt akác) vöröses színekben látszik, a fenyvesek sötétzöldek, a havasi legelők sárgásbarnák, délnyugaton (balra lent) a Bucsecs csúcsán havat látunk. A Kárpátok külső oldalán szép ködmezőket is találunk.

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

Az egy hetes hőségnek hétfőre egy hidegfront vetett, vet véget, előtte azonban délnyugati áramlással nedves levegő érkezett térségünk fölé. A kialakuló viharok sok helyütt pusztító jégveréssel jártak, különösen ott, ahol az igen nagyméretű jég eleinte eső nélkül érkezett. A vasárnap délelőtti képen ilyen felhőtömbök épp nem látszanak, de így is láthatunk látványos zivatarfelhőket és az északnyugatról érkező front felhőzetét is.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2013. június 23.

A felvételen térségünket Csehországtól (bal felső sarok) Nápolyig (balra lent) és a Fekete-tengerig (jobbra lent) láthatjuk. A Kárpátok ívéből csak a keleti vonulatok fenyveseinek sötétzöldje látszik szinte zavartalanul, a többit többé-kevésbé felhők takarják. A dél-alföldi zivatarunk mérete eltörpül a kép északi részén, Lengyelországban tomboló viharok felhőzetéhez képest. Az ottani, több száz kilométeres felhő nagy része persze a zivatarfelhő tetején kialakuló fátyolfelhő-szerű szerkezet, az üllő. Érdekesség még, hogy az egyik felhőtömb egy majdnem felhőmentes, sötétebb kis folt körül forog - a mérsékelt övi zivatarokban 2006 óta ismert jelenség ez, és bár formája kicsit emlékeztet a trópusi ciklonokéra, az - egyelőre nem ismert - kialakulása nyilvánvalóan teljesen más. Az érkező front jellegzetes ív-felhőzete a kép bal felső részén látható.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2013. június 23. Teljes felbontásért klikk a képre!

Vasárnap reggel a Kárpát-medencében a Dél-Alföldön láthatunk komolyabb felhőzetet, a medence középső részét az éjszaka átvonult zivatarok üllő-maradványai borítják, okozva csak szórt napsütést. Erdélyben, a Fogarasi-havasok északi előterében láthatunk masszív, már kitört zivatarokhoz tartozó, felülről fényes fehér cellákat.

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

A péntek esti órákban hazánk felett átrobogó front (valójában egy instabilitási vonal) mögött szombaton ragyogóan tiszta kék égben gyönyörködhettünk. Vasárnapra az ég színe megfakult, aminek részben oka a közeledő következő "instabilitási vonal", de más oka is van:

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2013. május 17. Kiterjedése: 1750 x 1750 kilométer.

A fenti kép az olasz csizma sarkától (délnyugati, bal alsó sarok) Ukrajnáig, Berlintől Törökországig mutatja be térségünket péntek délben. Az átlósan áthúzódó vonal az akkor hozzánk még csak közeledő front nem túl széles felhőzete.

A fenti felvételnek a Kárpát-medencét mutató része, délnyugaton (balra lent) a közeledő front felhőzete, északkeleten a Kárpátok. Kiterjedése: 550 x 550 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

A Kárpát-medence nyugati és középső részét már befedi a front előtti felhőzet, maga a front kb. ekkor lépi át délnyugati határainkat. Előtte, északkeleten szépen látszik a Kárpátok, a fátyolfelhők több száz kilométer hosszú sora mutatja a szélirányt.

Az Égei-tenger északi része péntek délben. A front hátsó oldalán nagy mennyiségű, szaharai eredetű por sárgítja és homályosítja el a tájat. Kiterjedése: 550 x 550 kilométer.

A vasárnapi egünk halványságának okát azonban délebbre, a görög szigetvilág felett találjuk a pénteki képen: szokatlan töménységű sivatagi port szippantott ki a front, ez homályosítja el a görög és török partokat, az Égei-tenger északi szigeteit. Az alábbi képen pedig a légkör átlátszóságára jellemző aeroszol optikai mélység térképe látható térségünkre a kép alapján:

A Földközi-tenger feletti vörös zóna a Líbia irányából érkező por miatti optikaimélység-emelkedés. Vörös színű a feljebb mutatott égei partvidék is.

Ez a por érkezik hozzánk is vasárnap hajnaltól. Szerencsés esetben nem mossák ki a front előtti zivatarok a légkörből, és akkor kicsit csökkenti a nagyszemű jégeső veszélyét: a porszemcséken inkább sok kicsi jégszem alakul ki, amelyek estükben el is olvadhatnak, és kisebb kárt okoznak.

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

A hétvégén átvonult front helyenként komoly csapadékkal, jégesővel és tornádóval érkezett, ám voltak olyan helyek, ahol egyáltalán nem esett eső. A szombat déli műholdfelvétel mindazonáltal jól mutatja régiónk kétarcú időjárását akkor: hazánk és a Kárpát-medence nyugati részét az észak felé elnyúló, mintegy háromszáz kilométer széles front-felhőzet borítja, előtte, keleten, az Alföld nagy része és Erdély felhőtlen. A lombos erdők itt már tavaszi zöldben látszanak, és még mindig szépen követhetők a Kárpátok magassági növényövei is. Erdély szépsége különösen a teljes felbontású képen látható jól (klikk a képre).

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2013. április 11. Kiterjedése: 1250 x 750 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

A hosszúra nyúlt tél után viharos gyorsasággal és nyári meleggel érkezett a tavasz. A szántóföldi növényzet egy része és a tölgyes erdők két hét alatt élénk zöldbe öltöztek, és a felhőzet is átváltott a télies rétegfelhőkről a nyári gomolyokra.

Felvételünkön Erdélyt, illetve a felhőzettel majdnem teljesen fedett Kárpátalját mutatjuk be, a régiót délről és keletről határoló Kárpátok íve barnás sávként húzódik a fehér felhőfoszlányok alatt. Erdély középső részén, illetve a kép északkeleti (jobb felső) sarkában, Galíciában a gomolyfelhők sorba rendeződnek, valójában ezen sorokban egymás után futnak, ezt a jelenséget nevezi a meteorológia felhőútnak vagy felhőutcának. A gomolyok a magasabb hegygerincekhez, a Kárpátokhoz vagy az Erdélyi-szigethegységhez érve gyakran zápor- vagy zivatarfelhőkké fejlődnek.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2013. április 24. Kiterjedése: 500 x 500 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

A felvétel délkeleti sarka viszont szinte felhőtlen, itt megláthatjuk a magassági növényöveket is. A tölgyesek már zöldek, a magasabban, kb. 600 méter felett élő bükkfák viszont még épp csak a rügyeiket tolták elő, színük jellemzően barna, míg az 1100 méter feletti fenyvesek télen-nyáron sötétzöldek. Az alábbi kivágat közepén a 2500 méter fölé emelkedő Retyezát hegytömbje látszik: magasabb, 1500 méter feletti régióit még hő fedi, a fenyveseket a havas rész északi oldalán látjuk.

A Déli-Kárpátok nyugati vonulata a fenti kép kivágatán, kiterjedése: 150 x 150 kilométer.

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

Későn jött a tavasz, de a melegedés annál intenzívebb. Szombaton már szép, napos időt élvezhettünk, helyenként igazi nyárias zivatarokkal. A hazánkat mutató műholdképen a Balaton türkizkék formáját találhatjuk meg legkönnyebben a bal alsó sarok táján, jobbra a Duna paksi kanyarulatpárja, közöttük pedig a megáradt Sárvíz és Nádor-csatorna egyenes, sötét vonala húzódik. A felvétel északi (felső) részén látható felhő az a zivatarsáv, amely a délutáni órákban végigsöpört az Északi-középhegység térségén. A tavasz legnyilvánvalóbb jele azonban az eddig csupasz barna vagy épp havas földek zöldülése, amely főleg a kép déli részén már a műholdkép jellemző színét is megadja.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2013. április 13. Kiterjedése: 250 x 250 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

Február, március és április a homok- és porviharok időszaka a Szahara északi részén és a mediterrán térségben. Ekkor ér a nagy földi légkörzés leszálló ága a sivatag középső részére: emiatt innen észak és dél felé fújnak az erős szelek. Az északi irányba tartó légmozgás felkapja a sivatagi homokot és port, hogy - főként a finom port - aztán több száz, sőt akár ezer kilométerre fújja a Földközi-tenger fölé, eljuttatva Anatóliába, a görög szigetekre, Ciprusra, illetve - a mostani képtől nyugatabbra, gyakran - Olaszországba is.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2013. április 1. Kiterjedése: 1000 x 1000 kilométer. Teljes felbontáért klikk a képre!

A felvétel délnyugati részén Afrika látható, keletebbre a Vörös-tenger és az Akabai öböl kék csíkja tűnik fel. Afrikában a sivatag sárgás hátteréből a Nílus-delta zöld vidéke ugrik elő. Felül Törökország földközi-tengeri partja látható. A partok közt a Földközi-tenger kékjét kéne látnunk, de ennek nagy részét a Szaharából és a sínai sivatagból felkapott por homályosítja fel. Néhány fehér felhőfoszlány a por felett helyezkedik el. Ciprus szigetét szinte teljesen elborítja a sivatagi eredetű por.

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

Ritka felvételt közölt a RosCosmos Facebook-holnapja (köszönöm a tippet Landy-Gyebnár Mónikának): Chris Hadfield kanadai űrhajósnak a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről készített képe az épp hozzájuk igyekvő Szojuz űrhajó felbocsátásának fényét mutatja. A Föld éjszakai oldalán, a felhőrétegen épp áthatoló rakéta visszfénye szépen látszik, és jópár kilométerre bevilágítja a felhőket és a tájat.

A Szojuz űrhajó fellövéskori fénye a Föld éjszakai oldalán a Nemzetközi Űrállomásról fényképezve (Canadian Space Agency/Chris Hadfield; ISS; RosCosmos)

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

Európa középső részét napok óta a hó- és most már inkább esőfelhők takarják. Áttekintő képünk felső részén a Balti-tenger látszik (fentről Svédország havas déli része, balra pedig Dánia jellegzetes, felhőktől részben takart alakja ismerhető fel), délen a Földközi-tenger és a Riviéra látszik, miközben délkeleten (jobbra lent) minket a vastag felhőzet takar el:

Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó. Európa középső része március 25-én, 1750 x 1750 kilométer kiterjedésben.

A felhőktől kevésbé érintett területek közül látogassunk el a Balti-tenger mellékére. A part ezen részén ma Lengyelország, Oroszország és Litvánia osztozik. A lengyel partra délről (alulról), hómezőkön át érkezik a Visztula sötétebb csíkja. Északabbra a Hel-félsziget, keletre a világító fehéren befagyott lagúna (régi német nevén: a Frisches Haf). Északabbra, az orosz és litván parton húzódó Kur-turzás és az általa levágott, szintén befagyott lagúna látható. A part mentén már megjelent a fitoplankton, amelynek zöldes árnyalata megfesti és láthatóvá teszi a lassú áramlatokat.

Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2013. március 25. Kiterjedése: 250 x 250 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

Ritka az ekkora meteor-becsapódás, mint amekkora péntek reggel érte Oroszország uráli területeit. Még ritkább azonban, hogy a jelenség nyomait valamelyik műhold rögzítse. Szerencsére a METEOSAT atlanti-óceáni geostacionárius holdjának negyed óránként készülő nagyfelbontású képének pont a szélén látható a sztratoszférába belépő meteor által okozott felhőcsík.

A péntek reggeli oroszországi meteor által húzott sztratoszférikus felhőcsík a METEOSAT műhold felvételén. (c) EUMETSAT, 2013. A teljes képkivágat megtekintéséhez klikk a képre!

A meteor szerencsére lapos szögben érkezett a légkörbe (egyébként a robbanás a felszínhez sokkal közelebb, óriási károkat okozva történt volna). A képet nézve hátulról érkezett, és a világos csíknak hozzánk közelebbi végénél esett olyan apróbb darabokra, amelyek már nem okoztak vízgőzkicsapódást, felhőképződést. A felhőcsík fényesebb a környezeténél, hiszen nagyon magasan, a felszíntől kb. 30-35 kilométerre van, és a kelőben lévő Nap sokkal jobban megvilágítja, mint a (havas) felszínt. A földkorong széle irányában még az árnyék is észrevehető.

A Discovermagazine blog képén a fenti felvétel úgy van torzítva, mintha a felsőcsíkot közel felülről látnánk: mivel azonban az nagyon közel van a műhold horizontjához, a torzítás elég bizonytalan.

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

Bár térségünket hetek óta többé.kevésbé zárt, sűrű felhőzet borítja, most messzebbre megyünk, hogy megnézzünk egy érdekes felhőalakzatot. A felvétel északi (felső) részén a Koreai-félsziget déli szegélye látszik, és ebből az irányból is fúj a szél délre, a Sárga-tenger irányába. A szél irányát gomolyfelhők sorai, úgynevezett felhőutak vagy felhőutcák jelzik, míg a kép közepe táján egy érdekes alakú felhőörvény-minta jelenik meg. A gyors áramlásokban nem ritka ez, a honfitársunkról, Kármán Tódorról elnevezett örvénysor, amely nagyon hasonló - csak teljesen más méretű - mint a repülőgépek szárnyáról leváló örvényrendszer.

Forrás: Terra/MODIS, NASA, 2013. január 18. Kiterjedése: 500 x 650 kilométer

A felvétel felső részén, a part közelében a víz türkiz színbe vált át, fitoplankton-virágzás (a behordott iszap és szárazföldi hordalék anyagából táplálkozó egysejtűek tömege) következtében.

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

A Szentföld vidékét is érintő havazás nem ritka jelenség, átlagosan egyszer minden évben előfordul. Nem is olyan messze északra, Törökország magasföldjein minden télen tartósan megmarad a hótakaró, és egy-egy hideg, nedves front könnyen leválhat erről. A csütörtök reggeli havazás (helyenként hóvihar) Szíria és Jordánia teljes nyugati részét fehér lepellel terítette be.

A Közel-Kelet valós színes kompoziképe csütörtökön.Forrás: Terra/MODIS, NASA, 2013. január 10. Kiterjedése: 550 x 800 kilométer.

A valós színes felvételeken azonban nem is olyan egyszerű elkülöníteni a fehér hómezőket a szintén fehér felhőzettől. Emiatt a felvétel infravörös tartományban érzékelt képsávjaiból hamis színes felvételt keverünk (alul). Itt a narancsvörös utal a hóra, a fehér a felhőkre, a türkiz pedig a csupasz talajra - általában. Ugyanis a kép nyugati (bal) szélének közepe táján, Izrael és a tenger feletti felhők igen magas szintűek (valószínűleg a havazással zivatar is járt), így tetejük nagyon hideg lévén, szintén vöröses árnyalattal jelenik meg. A kizárólag fehér felhők által körülvett vöröses pamacsok a viharcellák tetejét mutatják.

A Közel-Kelet hamis színes kompoziképe csütörtökön.Forrás: Terra/MODIS, NASA, 2013. január 10. Kiterjedése: 550 x 800 kilométer.

A felvétel déli széle közelében az egyiptomi Sínai-hegyen, illetve az Akabai-öböl keleti partján egy foltban Szaúd-Arábiában is vörös szín jelenik meg, kisebb hómezőket jelezve.

Ugyanez a helyszín és időpont alulnézetből, Praczer Tamás tolmácsolásában itt.

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

Vasárnap este havazást hozó front érte el hazánk nyugati részét. Amint a mostani, hétfő délelőtt készült felvételen láthatjuk, a havazás az Alföldnek csak a déli és nyugati részét érte el; a táj csak a Szolnok-Békéscsaba vonaltól délre fehéredett el. A hómezőkön végigkövethetjük a Tisza és a Maros sötét vonalának jellegzetes futását, a találkozásuknák Szeged városának szürkés foltjával. Északkeleten, ahová a hó nem jutott el, a csupasz földek barna színe uralja a tájat.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2013. január 7. Kiterjedése: 137 x 137 kilométer. A képre kattintva a tágabb, 500 x 500 kilométeres térség teljes felbontásű felvételét kapod!

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

Amíg térségünkben a hideg és kevésbé hideg, ködös vagy fagyos téli napok váltakoznak, vevőállomásunk vételkörzetének déli részén, a Ráktérítő közelében a sivatag szinte ugyanolyan mint az év többi részében. Felvételünkön Líbia déli részére, a Szaharába látogatunk, ahol a különböző színek és felszínformák eltérő közetanyagot jeleznek.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. december 25. Kiterjedése: 137 x 137 kilométer.

A felvétel keleti (jobb) oldalát a Murzuk-sivatag színes homokfelszíne uralja. A különösen finom homokban a szél változatos és gyorsan változó domborzati formákat hoz létre. A kép nyugati (bal) felének sötétebb területei kőzet-kibukkanásokat jeleznek. Érdemes megfigyelni a száraz, sivatagos vidék e sötétebb foltjaiban megjelenő folyóvízi medernyomokat: bizony a Szahara nem volt mindig olyan száraz mint manapság.

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

Bár alulról nézve sokszor a pokolra kívánnánk a ködöt, a műhold távlatából igen szép formákat tud mutatni. A legutóbbi cikkünkben dél-francia folyóvölgyekben folyó ködöt mutattunk be, most azonban "hazajövünk": Szilveszter napján nálunk is érdekes formákat varázsolt a köd tájainkra.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. december 31. Kiterjedése: 500 x 375 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

Amint aképen látható, a köd nem töltötte ki a teljes Kárpát-medencét, sőt csak a kisebb részére terjedt ki. Szép formákat láthatunk a Balaton-felvidéken, a Dunakanyarban és Miskolc-Tokaj környékén (nagyítások alább):

A zalai völgyekből a Balaton felé folyik a köd, vékony csíkban egész a tó keleti partjáig. A Tapolcai-medence tanúhegyei kilógnak a ködből (lásd az alábbi képet):

Hasonló időjárási helyzetet mutat az Időkép fonyódi webkamerája december 16-án: a ködtenger fölé emelkedő Badacsony, Gulács és Déli-Bakony.

Alul a Budapestet is borító ködmező, a kép közepén a Dunakanyart kitöltő ködfolyam, északi oldalán a Börzsönnyel.

Balra lent a Bükk-hegység, vékony hóval a fennsíkon, balra fent a Gömör-Tornai-érchegység és a Tornai-karszt, jobbra az Eperjes-Tokaji hegylánc (helytelen nevén Zempléni-hegység); déli részén a Tokaji-hegy magányos csúcsa lóg ki a ködtengerből.

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg: