Az első hazai hófirka idén - havas sáv a Kisalföldön

A hidegfront érkezésével hazánk felett kisebb-nagyobb hó- és darazáporokat hozó felhők száguldottak át. Az áthaladásuk között kisütő nap általában gyorsan felszárította az amúgy is vékony hóréteget. Végül ma délelőtt száguldott át a Kisalföld felett az első olyan hófelhő, amelynek fehér nyomát a műhold is rögzíteni tudta.

Forrás: ELTE /NASA

(Kiterjedés: 275 x 275 kilométer, nagyobb felbontásért klikk a képre! Forrás: ELTE / NASA, 2012. január 14.)

A képen a Balatontól északnyugatra (balra fölfelé) húzódik az a kb. 20 kilométer széles fehér sáv, amelyet tóhoz épp elérő, a csík túlsó vége felől érkező felhő "firkált" a tájra. A szeles hidegfrontok után nagyon jellegzetesek ezek az egyenes, fehér csíkokból álló "hófirkák", amelyek azt jelzik, hogy miközben a felhőből hullott a hó, a szél iránya nem változott, a felhő egyenesen haladt. (A nyári záporok is elég hasonlóan mozognak, csak az útjukat nem jelzi a hó fehér nyoma.) A kép felső szélének a közepétől is indul néhány hasonló, de keskenyebb hósáv.

Forrás: ELTE / NASA

(Az előző felvétel hamis színes változata. Forrás: ELTE / NASA)

A felvételt a korábbi posztokból megismert módon hamis színekben megjelenítve a havas területek vöröses színnel követhetők: így különböztethetjük meg a száguldó hófelhők "hófirkáit", és északkeleten a felvidéki Szitnya- és Jávoros-hegységek havas lejtőit a felhőzettől.

Linkajánló: hazánk és régiónk aktuális MODIS felvételeit állandóan követhetjük az Időkép oldalán.

0 Tovább

Hazai tájakon, hidegfrontra várva

UPDATE: a péntek déli budapesti dara- és hózáport hozó förgeteg műholdképe a cikk alján!

Miközben ma, pénteken erőteljes hidegfront éri el hazánkat, csütörtökön még sokfelé derült, tavaszias időnk volt. A Dunántúl nagy része felhőtlen volt, így szép műholdképen mutathatjuk be azt az országrészt.

Forrás: ELTE

(Forrás: ELTE / NASA, teljes felbontáshoz klikk a képre)

A türkizkék Balaton, és a sekélyebb, így iszaposabb, ezért szürke Fertő-tó szolgálnak tájékozódási pontokként. A tájat a csupasz talaj barna színe és az erdők sötétbarna foltjai uralják. A helyenként a talajd elfedő felhőtömbök magasságát az északi oldalukon látható árnyékuk távolságából becsülhetjük meg: a Vas és a Bakony feletti fátyolfelhők sokkal magasabban vannak, mint a Balaton keleti részét fedő rétegfelhőzet.

Az északkeleti országrész hamis színes képe (Forrás: ELTE / NASA). Teljes felbontású, feliratozott változatért klikk a képre!

Havat csak az északkeleti országrészben találunk. A tegnapi kép kapcsán már bemutatott hamis színes kompoziton piros szín mutatja a havas tájakat. A Bükköt részben felhő borítja, a havat jelző szín ezen is átsejlik, míg a Mátrát teljesen elfedi a fátyolfelhőzet. Az Északi-Középhegységben a Zempléni-hegység mellett a két, hasonló nevű tájon, a Mátrától nyugatra levő Cserhátban és a Miskolctól északra található Csereháton találunk hóborítást; utóbbi már csatlakozik a Felvidék hómezőihez. Budapesttől keletre, a Gödöllői-dombság délnyugati sávján volt csütörtökön egy kisebb havas sáv.

Az érkező hidegfront áthaladása után feltehetően ismét tudunk felhőtlen hazai képeket mutatni.

- * - * -

UPDATE: ma, 12 óra után egy dara- (graupel-) és hózáport hozó förgeteg haladt át Budapesten, amelyet a Terra műhold áthaladása pont lefényképezett:

A tájékozódás kedvéért a Balaton sarkát a bal alsó csücsökben hagytam, fent-középen a budapesti felhő (alakra és konvektív jellegében is a nyári zivatarfelhők rokona!), Budapest és a Balaton közt, Székesfehérvárnál egy hasonló, de kisebb felhő látható).

0 Tovább

Szikrázó napsütés a havas Alpokban

Tegnap, szerdán, csodálatos napsütést élvezhettek az Alpok lakói és az ott síelő turisták: Svácjtól a magyar határig, Bajorország déli hegyeitől az Adriáig derült volt az idő. Az Alpok gerincei és havas hegyoldalai vakító fehérben pompáztak.

(Forrás: NASA / ELTE - nagyobb felbontásért klikk a képre!)

A téli műholdképek értelmezésekor ezzel a "vakító fehérséggel" egy probléma van: mind a havas táj, mind a felhők ilyen színnek jelennek meg az olyan, valós színes kompozitokon, mint amilyen a fenti kép is. Ezeken a képeken pontosan azt a színvilágot látjuk, amelyet az emberi szem észlelne a műhold nézőpontjából. A felhőknek - pl. a kép délkeleti, jobb alsó sarkában, Szlovénia és Horvátország felett láthatóknak - a téli alacsony napmagasság miatt jellegzetes árnyékuk van az északi oldalukon. A földhöz simuló felhőket - a ködöt, felül, északon, Bajorországban - azonban ezzel a módszerrel nem különböztethetjük meg.

(Forrás: NASA / ELTE)

Ilyenkor az a megoldás, hogy a műhold által észlelt, de az emberi szemnek láthatatlan infravörös adatokat a szemünk által is látható színekre cseréljük. A fent látható, ún. hamis színes kompoziton például a havas táj vörös színben, míg a felhőzet fehérben látható: így könnyen megtalálhatjuk, hogy az Alpok mely völgyeit tölti ki a köd.

(Terra/MODIS; 2012. január 11.)

0 Tovább

Vulkáni sziget és születő óceán a Vörös-tengeren

A tegnapi bejegyzésben egy születendő vulkáni sziget térségébe látogattunk, ha azonban egy már létrejött új vulkánt látogatunk meg a Vörös-tengerben.


(Forrás: NASA Earth Observation)


Első képünkön a Jemen nyugati partjai előtti szigetcsoport 2007. októberi felvétele látszik. A néhány kilométer kiterjedésű kopár szigetcsoport térségében nincs az űrből is észrevehető vulkáni aktivitás. 2011 végére azonban jelentősen megváltozik a helyzet.

(Forrás: NASA Earth Observation)

A második, 2011. december végén készült felvételen egy vulkán kitörési felhőjét látjuk, de az előző képpen összehasonlítva azt is észrevehetjük, hogy ez a vulkáni sziget új, négy éve a helyén még a tenger hullámzott!

Az új szigetet megteremtő vulkánkitörést videón is megtekinthetjük:

A Vörös-tengeren egyáltalán nem meglepő a vulkáni szigetek keletkezése, a többi környező sziget is így alakult ki. A tenger középvonalában egy ugyanolyan, az óceánok közepére jellemző hasadékvölgy húzódik, mint amilyent az Atlanti- vagy az Indiai-óceánon találunk.

(Forrás: sciencythoughts.blogspot.com)

A hasadékvölgy mentén folyamatosan érkezik a magma a Föld köpenyéből, tágítva az óceánt és helyenként szigeteket építve. Az új szigetecske tehát keletkezési folyamatait tekintve az atlanti-óceáni Izland rokona. A Vörös-tenger pedig - a folytatásában található északi Holt-tengerrel és a déli kelet-afrikai tólánccal - egy születőben levő óceán. Ha partjai évente néhány centiméterrel távolodnak egymástól, röpke százmillió év alatt olyan szélesre nyílhat, mint mai társai.

Tetszett a cikk? csatlakozz a blog Facebook-csoportjához.

0 Tovább

Kanári-szigetek: tenger alatti vulkán festi a tengert

Sok hónapja figyelik vulkanológusok és más földtudományi szakemberek az El Hierro (Kanári-szigetek) déli partjai előtt, a tenger mélyén zajló vulkánkitörést. Az erupció törmeléke és vegyi anyagai a tengert is megfestik olyannyira, hogy ez már a műholdas felvételeken is látható.

Forrás: NASA

(Forrás: NASA)

A MODIS-rendszer 250 méter felbontású felvétele 150 x 100 kilométer területet mutat, El Hierro szigete mintegy 30 kilométer hosszúságú. A tenger alatti vulkán a sziget déli csücskétől kicsit délre található, innen indul a víz zöldes-türkizes festése, amelyet az áramlás keleti irányba sodor. A festést részben a vulkáni anyagok okozzák, de az így vízbe kerülő hamun és törmeléken a fitoplankton (egysejtű élőlények tömege) is jó táptalajra lel, a vulkántól távolabbi csóvát már nagyrészt ez festi meg. Az alábbi légifényképen látható, hogy a jelentősebb vulkáni aktivitás idején hogyan jut a hamu a pezsgő tengervíz tetejére a kitörés felett.

Forrás: EPA / Daily Mail

(Forrás: EPA / Daily Mail)

Maga a kitörés annyiban nem meglepő, hogy a teljes szigetcsoportot a forrópontos (a földköpenyben zajló koncentrált feláramláshoz kapcsolódó) vulkanizmus hozta létre. A Kanári szigetek nyugati tagjai a fiatalabbak, jelezve, hogy az Atlanti-óceán aljzatát hordozó kőzetlemez lassan távolodik az óceán középvonalában levő hátságtól, miközben a „forró pont” helyzete csak lassan változik.

 Az új vulkán a tenger alatt már több száz méternyit emelkedett. A felszínt elérve fejlődésében új szakasz nyílik, hiszen a hullámzás, a parti erózió nehezíti az épülését, a friss, még meleg kőzet szilárdsága nem akkora, mint a teljesen megszilárult bazalté. Az új szigetek keletkezésének „laboratóriumában”, Izland partjainál többször megfigyeltek már frissen keletkezett szigeteket, amelyeket az erős hullámzás gyorsan el is tüntetett.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz az oldal Facebook-csoportjához.

0 Tovább

Műholdképek

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek