Műholdképek

Érdekes felvételt rögzített vevőállomásunk vasárnap délelőtt Észak-Olaszországról: az Alpok délre nyíló völgyeiből ködfolyamok hömpölyögtek délre a Pó-síkság felé, el is borítva annak egy részét.

Az alpi gerincek nagy részét az éppen átvonuló hidegfront nyomán friss hó borítja (a felvétel északi, vagyis a képen felső felén). Délnyugaton a Ligur-, keleten az Adriai-tenger kékjét látjuk, utóbbit a Pó-deltával. Délkeleten, a jobb alsó sarokban az Appenninek vonulatain átbukó szél irányát mutató fehér pettyek: gomolyfelhők sorozatából álló felhőutak látszanak. A poszt címadó képződménye a Nyugati-Alpokból érkező fehér ködmező. Érdemes a teljes felbontású képen megnézni, ahogy a köd kitölti a völgyeket, és lassan a síkság felé sodródva ellepi Aosta vidékét és a Pó-síkság felső, Torinó körüli területeit, Felső-Piemontot is.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. szeptember 16. Kiterjedése: 500 x 500 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

Nyár derekán a Nyugati-Alpok magas gerinceinek és csúcsainak épp csak a legfelső régióit lepi hó: a hegyek magas részei, mint a felvétel közepén is látható, világosabb, de barnás színükkel ugranak ki az alacsonyabban fekvő erdők hátteréből: a havasi legelők és a sziklák színe ez. A felvétel északi szélénél a Genfi-tavat, délen a Földközi-tengert, pontosabban annak Ligur-tenger nevű részét látjuk, a Riviérával. E kettőt kötik össze a Nyugati-Alpok és a kapcsolódó Tengeri-Alpok vonulatai, keleti oldalán a Pó-síkság felé lejtő hegylábakkal.

Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. július 17. Kiterjedése: 275 x 350 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

Késő téli, kora tavaszi napsütés fürdeti a Nyugati-Alpok hóföldte csúcsait Franciaországtól Ausztriáig. A kép központi részén a két nagy tó, a Rhône vizét átvezető Genfó-tó és a Rajna felduzzadásából keletkezett Boden-tó közti Svájc látható, északon a München felett köd borította Németország, keleten Ausztria nyugati tartományai, délen az olasz Pó-síkság, nyugaton pedig a nagyrészt felhőborította Franciaország látszik.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. február 25. Kiterjedése: 500 x 500 kilométer. Teljes felbontású, feliratok nélküli változatárt klikk a képre!

Az érkező front előtt fátyolfelhőkből rajzolódnak érdekes formák az Alpok déli gerinceitől, a Dolomitoktól az Adriáig. A fátyolfelhőket a meteorológusok cirrusznak nevezik, e felhők apró jégtűkből állnak, amelyek jellemzően 10 kilométer körüli magassában lebegnek. Felvételünkön a felhők északkeletről érkező légáramlást mutatnak, különösen szép formákat festve az Adria északi vizei fölé, Isztriától a Pó torkolati deltájáig.

Az Adria és a hegyek közti, a képen barna színű terepet átszelő világos csíkok az Alpokból érkező folyók széles, világos kövekből álló medrei, amelyeket csak a hóolvadás és az erős nyári záporok vize tölt majd meg, és ilyenkor érkeznek a kövek is.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. február 23. Kiterjedése: 137 x 250 kilométer.

Tegnap, szerdán, csodálatos napsütést élvezhettek az Alpok lakói és az ott síelő turisták: Svácjtól a magyar határig, Bajorország déli hegyeitől az Adriáig derült volt az idő. Az Alpok gerincei és havas hegyoldalai vakító fehérben pompáztak.

(Forrás: NASA / ELTE - nagyobb felbontásért klikk a képre!)

A téli műholdképek értelmezésekor ezzel a "vakító fehérséggel" egy probléma van: mind a havas táj, mind a felhők ilyen színnek jelennek meg az olyan, valós színes kompozitokon, mint amilyen a fenti kép is. Ezeken a képeken pontosan azt a színvilágot látjuk, amelyet az emberi szem észlelne a műhold nézőpontjából. A felhőknek - pl. a kép délkeleti, jobb alsó sarkában, Szlovénia és Horvátország felett láthatóknak - a téli alacsony napmagasság miatt jellegzetes árnyékuk van az északi oldalukon. A földhöz simuló felhőket - a ködöt, felül, északon, Bajorországban - azonban ezzel a módszerrel nem különböztethetjük meg.

(Forrás: NASA / ELTE)

Ilyenkor az a megoldás, hogy a műhold által észlelt, de az emberi szemnek láthatatlan infravörös adatokat a szemünk által is látható színekre cseréljük. A fent látható, ún. hamis színes kompoziton például a havas táj vörös színben, míg a felhőzet fehérben látható: így könnyen megtalálhatjuk, hogy az Alpok mely völgyeit tölti ki a köd.

(Terra/MODIS; 2012. január 11.)