Műholdképek

Pénteken és szombaton különösen erős széllökéseket produkáló légörvény haladt át a Földközi-tenger középső részén, Afrika felől Szicília majd az olasz szárazföld irányába. A szépen fejlett spirálkarokba rendeződött frontrendszerek alkotta ciklont péntek délben fényképezte le az Aqua műhold, a felvételt az ELTE műholdvevő állomása rögzítette:

Aqua műhold, MODIS rendszer, ELTE műholdvevő állomás, 2014. november 7, budapesti idő szerint 13:25. Kiterjedése: 1000 x 1000 kilométer, teljes felbontásért klikk a képre!

A felvétel déli (alsó) részén Afrika partjait látjuk, baloldalt Tunézia, alul Líbia tájait. Utóbbi partjairól a ciklon épp a kép szélénél egy kiadós por/homok-csomagot kap fel a tenger felé. A spirál északi (felső) oldalán épp kilátszik a felhők alól Szicília szigete, a ciklon középpontja épp e két szárazföld között, Linate szigete körül, Máltától nyugatra húzódott, és fél nappal később tornádóval érte el Szicília keleti részét, Catania városát és környékét.

A mért szélsebességek alapján a ciklont akár 1. szintű (leggyengébb besorolású) hurrikánnak is nevezhetnénk, de valójában nem az. Figyelemre méltó ugyan, hogy meleg tengerfelület felett alakult ki (ez alapfeltétel, bár ennél alacsonyabb szélességű, Egyenlítő-közeli tengerekre jellemző ez), és van a spirál közepén egy kisebb, derült zóna, amely távoli rokonságot mutathat a hurrikánok szemével is. Meg kell jegyezzük, hogy egyes mezoléptékű szupercellák is képesek ilyen alakot felvenni még szárazföld felett is, akkor azonban nem párosul hozzájuk 150 kilométer/órát meghaladó szél. Pusztán a felvételt nézve, a kifejlett frontrendszer alapján a képződményt inkább jól fejlett mérsékelt övi (mediterrán) ciklonnak nevezném, amely heves viharokat és tornádókat hozott Szicíliába.

Az ezen a helyen kialakuló mediterrán ciklonok közül pár évente előfordul olyan, amelynek a frontstuktúrája később egy zivatartömbben eltűnik és zárt szem (felhőmentes középpont) alakul ki, amely így már trópusi vihar jelleget ölt, a műholdképen azonban ezt nem láthatjuk.

A Földközi-tenger felett kialakuló esetleges hurrikánokról sok érdekességet tudhatunk meg ebből a video-előadásból (a linkért köszönet Landy-Gyebnár Mónikának).

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

Térségünket és hazánkat az utóbbi napokban, az áthaladt mediterrán ciklon mögött ismét nagyobb dózisban éri az afrikai, szaharai "homok", pontosabban szemcsemérete alapján a hozzánk elérő sivatagi por. A homogén Földközi tenger felett a por áramlását is követhetjük műholdfelvételen. És hát a képen sokszor más érdekes és szép alakzatok is feltűnhetnek - mint épp most is.

Terra műhold, MODIS rendszer, ELTE műholdvevő állomás, 2014. május 21. Kiterjedése: 900 x 900 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

A valóban homokszínű por a délen (a képen alul) látható Afrikából érkezik a Földközi-tenger nyugati medencéje fölé. A felvétel nyugati (bal) oldalán ez jól láthatóan elszínezi az alatta levő tengert: a por maga természetesen a tenger felett, a légkörben mozog. A por által még nem érintett tenger sötétebb színe a felvétel északkeleti (jobb felső) sarkánál látható.

A két területet elválasztó felhősávban azonban egy gyönyörű mintát vehetünk észre: ez a Kármán Tódor magyar tudósról elnevezett Kármán-féle örvénysor:

A nagyított kép jobb alsó sarkában az "olasz Málta", Pantelleria szigete látszik, és a délkeletről fújó szél-áramlatban e sziget által keltett örvényeket teszik láthatóvá a felhők.

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

Szombati műholdfelvételünkön ismét azt a helyzetet tanulmányozhatjuk, amikor a Kárpátok vonulata gyökeresen eltérő időjárású területeket választ el egymástól. Míg a hegyek belső oldalán, a medencében nagyrészt napos, koratavaszi idő gyönyörködtetett bennünket, vonulat keleti és déli előterében ködös, felhős, télies volt az időjárás.

Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, 2014. március 1. Kiterjedése: 1000 x 1000 km. Teljes felbontásért klikk a képre!

A medencében a legjobb tájékozódási pont a Balaton türkiz csíkja. A zöldülő mezők elsősorban a medence középső és nyugati részein módosítják a csupasz földek barna színét. Utóbbi leginkább Erdélyben figyelhető meg. A lombos erdők színe ilyenkor még sötétbarna. Érdekesek a Keleti-Kárpátok és a Bihar-hegység feletti gomolyfelhő-sorozatok, úgynevezett felhőutak. Ezek a magasban északkelet felől érkező áramlást mutatják meg. Északnyugaton a Cseh-medencét a délkeleti Havasalföldhöz és Moldvához hasonló köd üli meg.

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

Szerda hajnalban még csak Olaszországban, estére már hazánkban is megjelent az a szaharai eredetű por, amelyet a sirokkó nevű szél fújt át Afrikából. Műholdképünkön az is látszik, hogy a por útját egy óriási, ezer kilométeres felhősáv jelzi.

Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, 2014. február 19. Kiterjedése: 1750 x 1750 kilométer. Nagyobb felbontásért klikk a képre!

Felvételünk délnyugati (bal alsó) sarkában a Földközi-tenger nyugati medencéje, északnyugaton az Északi-tenger kékje látszik. Délkeleten a Balkán tűnik fel, nyugati oldalán az Adriával. A kép átlójában, délnyugatról északkeletre húzódó felhőfront az, amely jelzi a port is szállító áramlást. Déli oldalán, a kép alsó széle mentén a sűrű por miatt halványabb a tengerfelszín, és még az Adria olasz partja mentén is ez követhető.

Nem meglepő ez a jelenség: február végén érkezik újra délről a Szahara fölé a globális légkörzés leszálló ága, és eredményez mint északi, mind déli irányba komolyabb porkifúvást. Az északi ág érinti Európát, és időnként, mint például szerdán is, hazánkat is.

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

Szombaton hazánk nagy részén felszakadt a napokig tartó zárt ködpaplan, és napfényre került, hogy milyen nyomot hagyott a tájon. Középhegységeinket zúzmara fedi, egyes ipari létesítmények pedig komoly hó- illetve dérfoltot hoztak létre. Az eplényi hóágyú versenyre kelt velük.

Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2013. december 21. Kiterjedése: 250 x 250 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

Amint a téli képeinket már megszokhattuk, a fehér hó/zúzmara és a szintén fehér felhőzet elkülönítése az infravörös színsávok valódi színekre színezésével a legkönnyebb. Az alábbi hamis színes képen a hó élénkvörös, a zúzmara és a víz sötétvörös, a felhőzet pedig fehér színt kap.

A fenti felvétel hamis színes változata. A számok mutatják a "mesterséges" hófoltokat: 1=Dunaújváros, 2=Eplény/Olaszfalu, 3=Székesfehérvár, 4=Jobbágyi. Teljes felbontásért klikk a képre!

A számokkal jelölt helyen a friss hó- illetve dérfoltok mesterségesek: ipari üzemek, illetve a bakonyi Eplény esetén a sípálya hóágyúja készítették őket. Az elmúlt heti köd idején a felszín közelében majdnem 100% volt a relatív páratartalom, és ezeken a helyeken a többletgőz kicsapódott a felszínen. Az utolsó képen (alul) viszont egy természetes és szép jelenséget láthatunk: a köd maradványainak kiterjedését a Balaton és a környező hegyek felett/között.

Köd a Balaton környékén

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg: