Műholdképek

Pénteken és szombaton különösen erős széllökéseket produkáló légörvény haladt át a Földközi-tenger középső részén, Afrika felől Szicília majd az olasz szárazföld irányába. A szépen fejlett spirálkarokba rendeződött frontrendszerek alkotta ciklont péntek délben fényképezte le az Aqua műhold, a felvételt az ELTE műholdvevő állomása rögzítette:

Aqua műhold, MODIS rendszer, ELTE műholdvevő állomás, 2014. november 7, budapesti idő szerint 13:25. Kiterjedése: 1000 x 1000 kilométer, teljes felbontásért klikk a képre!

A felvétel déli (alsó) részén Afrika partjait látjuk, baloldalt Tunézia, alul Líbia tájait. Utóbbi partjairól a ciklon épp a kép szélénél egy kiadós por/homok-csomagot kap fel a tenger felé. A spirál északi (felső) oldalán épp kilátszik a felhők alól Szicília szigete, a ciklon középpontja épp e két szárazföld között, Linate szigete körül, Máltától nyugatra húzódott, és fél nappal később tornádóval érte el Szicília keleti részét, Catania városát és környékét.

A mért szélsebességek alapján a ciklont akár 1. szintű (leggyengébb besorolású) hurrikánnak is nevezhetnénk, de valójában nem az. Figyelemre méltó ugyan, hogy meleg tengerfelület felett alakult ki (ez alapfeltétel, bár ennél alacsonyabb szélességű, Egyenlítő-közeli tengerekre jellemző ez), és van a spirál közepén egy kisebb, derült zóna, amely távoli rokonságot mutathat a hurrikánok szemével is. Meg kell jegyezzük, hogy egyes mezoléptékű szupercellák is képesek ilyen alakot felvenni még szárazföld felett is, akkor azonban nem párosul hozzájuk 150 kilométer/órát meghaladó szél. Pusztán a felvételt nézve, a kifejlett frontrendszer alapján a képződményt inkább jól fejlett mérsékelt övi (mediterrán) ciklonnak nevezném, amely heves viharokat és tornádókat hozott Szicíliába.

Az ezen a helyen kialakuló mediterrán ciklonok közül pár évente előfordul olyan, amelynek a frontstuktúrája később egy zivatartömbben eltűnik és zárt szem (felhőmentes középpont) alakul ki, amely így már trópusi vihar jelleget ölt, a műholdképen azonban ezt nem láthatjuk.

A Földközi-tenger felett kialakuló esetleges hurrikánokról sok érdekességet tudhatunk meg ebből a video-előadásból (a linkért köszönet Landy-Gyebnár Mónikának).

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

Térségünket és hazánkat az utóbbi napokban, az áthaladt mediterrán ciklon mögött ismét nagyobb dózisban éri az afrikai, szaharai "homok", pontosabban szemcsemérete alapján a hozzánk elérő sivatagi por. A homogén Földközi tenger felett a por áramlását is követhetjük műholdfelvételen. És hát a képen sokszor más érdekes és szép alakzatok is feltűnhetnek - mint épp most is.

Terra műhold, MODIS rendszer, ELTE műholdvevő állomás, 2014. május 21. Kiterjedése: 900 x 900 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

A valóban homokszínű por a délen (a képen alul) látható Afrikából érkezik a Földközi-tenger nyugati medencéje fölé. A felvétel nyugati (bal) oldalán ez jól láthatóan elszínezi az alatta levő tengert: a por maga természetesen a tenger felett, a légkörben mozog. A por által még nem érintett tenger sötétebb színe a felvétel északkeleti (jobb felső) sarkánál látható.

A két területet elválasztó felhősávban azonban egy gyönyörű mintát vehetünk észre: ez a Kármán Tódor magyar tudósról elnevezett Kármán-féle örvénysor:

A nagyított kép jobb alsó sarkában az "olasz Málta", Pantelleria szigete látszik, és a délkeletről fújó szél-áramlatban e sziget által keltett örvényeket teszik láthatóvá a felhők.

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

A péntek esti órákban hazánk felett átrobogó front (valójában egy instabilitási vonal) mögött szombaton ragyogóan tiszta kék égben gyönyörködhettünk. Vasárnapra az ég színe megfakult, aminek részben oka a közeledő következő "instabilitási vonal", de más oka is van:

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2013. május 17. Kiterjedése: 1750 x 1750 kilométer.

A fenti kép az olasz csizma sarkától (délnyugati, bal alsó sarok) Ukrajnáig, Berlintől Törökországig mutatja be térségünket péntek délben. Az átlósan áthúzódó vonal az akkor hozzánk még csak közeledő front nem túl széles felhőzete.

A fenti felvételnek a Kárpát-medencét mutató része, délnyugaton (balra lent) a közeledő front felhőzete, északkeleten a Kárpátok. Kiterjedése: 550 x 550 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

A Kárpát-medence nyugati és középső részét már befedi a front előtti felhőzet, maga a front kb. ekkor lépi át délnyugati határainkat. Előtte, északkeleten szépen látszik a Kárpátok, a fátyolfelhők több száz kilométer hosszú sora mutatja a szélirányt.

Az Égei-tenger északi része péntek délben. A front hátsó oldalán nagy mennyiségű, szaharai eredetű por sárgítja és homályosítja el a tájat. Kiterjedése: 550 x 550 kilométer.

A vasárnapi egünk halványságának okát azonban délebbre, a görög szigetvilág felett találjuk a pénteki képen: szokatlan töménységű sivatagi port szippantott ki a front, ez homályosítja el a görög és török partokat, az Égei-tenger északi szigeteit. Az alábbi képen pedig a légkör átlátszóságára jellemző aeroszol optikai mélység térképe látható térségünkre a kép alapján:

A Földközi-tenger feletti vörös zóna a Líbia irányából érkező por miatti optikaimélység-emelkedés. Vörös színű a feljebb mutatott égei partvidék is.

Ez a por érkezik hozzánk is vasárnap hajnaltól. Szerencsés esetben nem mossák ki a front előtti zivatarok a légkörből, és akkor kicsit csökkenti a nagyszemű jégeső veszélyét: a porszemcséken inkább sok kicsi jégszem alakul ki, amelyek estükben el is olvadhatnak, és kisebb kárt okoznak.

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

Február, március és április a homok- és porviharok időszaka a Szahara északi részén és a mediterrán térségben. Ekkor ér a nagy földi légkörzés leszálló ága a sivatag középső részére: emiatt innen észak és dél felé fújnak az erős szelek. Az északi irányba tartó légmozgás felkapja a sivatagi homokot és port, hogy - főként a finom port - aztán több száz, sőt akár ezer kilométerre fújja a Földközi-tenger fölé, eljuttatva Anatóliába, a görög szigetekre, Ciprusra, illetve - a mostani képtől nyugatabbra, gyakran - Olaszországba is.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2013. április 1. Kiterjedése: 1000 x 1000 kilométer. Teljes felbontáért klikk a képre!

A felvétel délnyugati részén Afrika látható, keletebbre a Vörös-tenger és az Akabai öböl kék csíkja tűnik fel. Afrikában a sivatag sárgás hátteréből a Nílus-delta zöld vidéke ugrik elő. Felül Törökország földközi-tengeri partja látható. A partok közt a Földközi-tenger kékjét kéne látnunk, de ennek nagy részét a Szaharából és a sínai sivatagból felkapott por homályosítja fel. Néhány fehér felhőfoszlány a por felett helyezkedik el. Ciprus szigetét szinte teljesen elborítja a sivatagi eredetű por.

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg: