Műholdképek

Néha felvetődik a kérdés - legutóbb az áthaladt hidegfront hátoldalának műholdképe kapcsán - hogy a természet hogy tud ennyire éles határvonalakat produkálni? Nos, a hogyan messzire vezetne, de hogy a dolod a felhőzetben mennyire gyakori, azt hadd illusztrálja egy vasárnap déli felvétel a Dunántúlról és Szlavóniáról.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. szeptember 23. Kiterjedése: 400 x 400 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

A két közepe táján felfedezhetjük a Balatont, északnyugatra (balra föl) a Fertőt is. Épp a Balatonon húzódik keresztül egy alacsony szintű köd- és felhőmező éles határa, a tótól északra, a Kisalföldön pedig egy másiké. Ez utóbbinak keskeny árnyéka is van, így tudható, hogy alacsony felhőrétegről van szó. Délen, Horvátországban és Boszniában is láthatunk hasonlóan éles határokat, amelyek azonban nem egyenesek. Bár nem vagyok meteorológus, e határokat keresztirányú áramlások okozta hirtelen változásoknak tippelném.

Sokunk egyik kedvenc nyaralóhelye a horvát tengerpart: képünkön ennek déli részét láthatjuk. A történelmi Dél-Dalmácia határai túlnyúlnak a mai Horvátországon: a most Montenegróhoz tartozó Kotori-öböl (a kép délkeleti, jobb alsó sarkában) vidékét csak Tito Jugoszláviája idején csatolták - akkor még "országon belül" a másik tagköztársasághoz. A felvétel északi részén látható nagyobb szigetek (fentről lefelé): Brač, Hvar és Korčula, az utóbbi kettő közt a keletről benyúló, hosszú Pelješac-félszigettel. A félsziget tövének déli oldalán levő kis szigetsor végénél bújik meg Dubrovnik, a történelmi Raguza, míg a mai Dél-Horvátország legnagyobb városa, Split a Brač szigettől északra levő tengeröböl partján terül el.

A keskeny pertvidéki sáv mögött, az erdővel fedett hegyek nagyrészt már Bosznia-Hercegovinához tartoznak. Itt több helyütt erdőtüzek füstje homályosítja el a tájat, jelezve, hogy a száraz, nyári mediterrán időjárás itt is kedvez fellángolásuknak.

Aqua/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. július 21. Kiterjedése: 275 x 275 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

Pár napja már vetettünk egy pillantást a déli-délnyugati tájainkon felbukkanó első tavaszi zöld foltokra. Mostani felvételünkön már nem foltokat érdemes keresni, hanem hogy az egész táj színezete hogyan tolódik el lassan a zöld felé. A felvétel északi részét uraló hullámfelhők arra az erős szélre utalnak, amely itt a felszínen is uralja a böjti időszak végét. Az erős szél felkavarja a Balaton vizét: annak szürke színe épp  a felkavarodott iszaptól szürkés.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. április 2. Kiterjedése: 375 x 375 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

A táj zöldülése különösen akkor feltűnő, ha a két héttel korábbi felvételhez hasonlítjuk:

Forrás: Aqua/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. március 17. Kiterjedése: 375 x 375 kilométer.

A növénytakaró tavaszi, robbanásszerű zöldülése a tavaszi napéjegyenlőség környékén, a napok leggyorsabb hosszabbodása táján indul meg. Még 2-3 hét, és teljesen kizöldül a táj, persze ezt majd csak akkor tudjuk megmutatni, ha már megtörtént.

Március végén már megjelennek térségünk űrfelvételein az első zöld színek. Bár a mezzőgazdasági területek túlnyomó részén még a talaj látszik, és az erdők rügyfakadása sem látható műhold-távlatból, az összkép kicsit mégis a zöld felé mozdul, miközben néhány helyen, így pl. e képen a Duna-Dráva közti baranyai háromszögben már megjelennek az első kizöldült táblák. Nem kell sok idő, 1-2 hét, és a tavasz űrperspektívából nézve is átveszi helyét a régióban.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. március 27. Kiterjedése: 250 x 250 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

Az elmúlt hetek hideghulláma a mediterrán térséget is elérte, a hónap elején Rómában is havazott. Miközben az Appennini-félsziget déli részét folyamatosan kavargó, időnként zivatarokat is hozó felhők borítják, az északabbi vidékeken szokatlanul kiterjedt hótakarót láthatunk. Ezúttal a fehér lepel nemcsak a félsziget magasabb hegységeit követi, de a Pó torkolatától délre hosszan követi az adriai partot, és a nyugati oldalon is több helyütt megközelíti, foltokban el is éri a Tirrén-tengert.

Forrás: Aqua/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. február 14. Kiterjedése: 375 x 375 kilométer. Nagyobb felbontású változatért klikk a képre!

A kiterjedt olasz hómezők mellett látványos az Adria kétféle színe: az elsősorban a Pó által beszállított hordalékon elszaporodó fitoplankton színezi világosra a tenger nyugati részét. A hómezők az Adria horvát partján is megközelítik, és helyenként el is érik a tengert.