Műholdképek

Földrajzból úgy tanultuk, hogy az óceánokba ömlő folyóknak az erős árapály miatt tölcsértorkolatuk van. Ennél a dolog kicsit összetettebb, minden torkolat esetén a folyó hordaléktömege és az árapály hordalékelszállítóképessége közti arány dönt; ahol a hordalék domináns, ott delta-, ahol pedig az árapály, ott tölcsértorkolat alakul ki.

A Temze mindenesetre jól felel földrajzból: torkolata jellegzetes tölcsér. Nem véletlen: vízgyűjtője Dél-Anglia egy részére terjed ki és nem igazán nagy, míg a torkolatban 5-7 méteres vízjátékot is kelt az árapály, amely így könnyen kimossa az érkező hordalékot. Felvételünk fő érdekessége pont ez: az apálykor készült képen a hordalék áramlásának belső szerjezete, valóságos "belső folyók" hálózata rajzolódik ki a türkizkék-világosbarna színekből a széles tölcsérben és keleti (jobb oldali) előterében.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. szeptember 22. Kiterjedése: 275 x 275 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

Érdekes a felhőzet szerkezete és eloszlása is: a hűvösebb tengerfelszín felett kevesebb a felhő, míg Anglia nagy részét kisebb gomolyfelhők pöttyözik. Anglia keleti partjai, az Északi-tenger és Németalföld felett pedig a hidegfrontok mögötti klasszikus közepes méretű gomolymintázat látszik.

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

Érdekes felvételt rögzített vevőállomásunk vasárnap délelőtt Észak-Olaszországról: az Alpok délre nyíló völgyeiből ködfolyamok hömpölyögtek délre a Pó-síkság felé, el is borítva annak egy részét.

Az alpi gerincek nagy részét az éppen átvonuló hidegfront nyomán friss hó borítja (a felvétel északi, vagyis a képen felső felén). Délnyugaton a Ligur-, keleten az Adriai-tenger kékjét látjuk, utóbbit a Pó-deltával. Délkeleten, a jobb alsó sarokban az Appenninek vonulatain átbukó szél irányát mutató fehér pettyek: gomolyfelhők sorozatából álló felhőutak látszanak. A poszt címadó képződménye a Nyugati-Alpokból érkező fehér ködmező. Érdemes a teljes felbontású képen megnézni, ahogy a köd kitölti a völgyeket, és lassan a síkság felé sodródva ellepi Aosta vidékét és a Pó-síkság felső, Torinó körüli területeit, Felső-Piemontot is.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. szeptember 16. Kiterjedése: 500 x 500 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

...közepes termés, nem hajózható - zenésíti meg az LGT a rádióhíreket, mi viszont az űrből látjuk a hazánk nagy része felett szerda éjjel és csütörtökön átvonuló "évszakváltó" hidegfront markáns felhőzetét. Nem kicsi a műholdkép által bemutatott terület: Szardíniától (bal alsó sarok) Isztambulig (jobb alsó sarok), Hamburgtól (bal felső sarok) Fehéroroszországig (jobb felső sarok) mutatja térségünket. A látványos fehér sáv, amely a felvétel közepén, majdnem észak-déli irányban végighúzódik a régión, az maga a front: felhőzete 4-500 kilométer széles. Előtte (keletre, a képen jobbra) még meleg, nyárias az idő - középtájt kilóg jobbra a Kárpátok ívének erdélyi része, ott is kellemes idő volt -, míg áthaladása után, a felhők nyugat (jobb) oldalán már ősziesre váltott az időjárás.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó. Kiterjedése: 1750 x 1750 kilométer. Nagyobb felbontásért klikk a képre!

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

Hazánk és a Kárpát-medence középső és keleti részén verőfényes nyári idő és hőség uralkodik. Nyugatról a magasban párásabb levegő érkezik, a Kárpátok északi oldalát már ostromolják a felhők. A párásabb levegő miatt a Dunántúl alig látszik; itt a kondenzcsíkokból is fátyolfelhők keletkeznek: a repülőgépek utazómagassága a cirrusznak is nevezett fátyolfelhők jellemző magasságában van. A nyugati-délnyugati légáramlás a pára egy részét Ukrajna irányából kifújja (halvány csík a felvétel jobb felső sarka felé).

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. szeptember 3. Kiterjedése: 800 * 625 kilométer, a kis ferde fehér csíkok képhibák. Teljes felbontásért klikk a képre!

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

A Műholdképek blog idén először vesz részt a Goldenblog szavazásán. Szavazatoddal támogathatod a munkánkat, melyet ezúton is tisztelettel megköszönünk.

Az elmúlt években, a kompakt digitális fényképezőgépek és az egyre kisebb GPS-egységek árának esése lehetővé tette a meteorológiai ballonokra szerelt eszközökből fényképek és videók bővülő készítését. A youtube-on számos eredményt láthatunk, világszerte elvégzett sikeres kísérletekről. A héliumballon 30 km feletti magasságig jut el, ez bizony már az űr alja, majd valahol 30-35 kilométer között, a külső nyomás végletes csökkenése miatt kidurran, és a rászerelt szonda lezuhan. Meteorológusok évtizedek óta használják ezt az eszközt a légkör fizikai paramétereinek megmérésére, most pedig, a szélsőséges hidegtől védő burkolatban kamerákat próbálnak feljuttatni így, amelyek helyét GPS követi és rögzíti, és - pár kilométeres magasság alatt - GSM telefonkapcsolattal tudatják pozíciójukat a felbocsátóval, így a szonda lezuhanás után megtalálható.

A külföldi példák után egy hete immár a második sikeres magyar kísérletet hajtották végre a Pannonian Near Space Project lelkes munkatársai (az első repülés videója itt látható). A hegyhátsáli (Vas megye déli széle) felbocsátást követően a szonda 32 kilométer magasságig jutott, majd a szlovéniai Lendva mellett, a magyar határ közelében egy fára pottyant ejtőernyőjével.

Így fest 30 kilométer feletti magasságból a Balaton, Zala felől fényképezve. A láthatár előtti sötétebb vonal a Keleti- és a Déli-Kárpátok vonulata. Forrás: Pannonian Near-Space Balloon Project, teljes felbontásért klikk a képre.

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

A Műholdképek blog idén először vesz részt a Goldenblog szavazásán. Szavazatoddal támogathatod a munkánkat, melyet ezúton is tisztelettel megköszönünk.