Műholdképek

Amint arról az [origo] is beszámolt, a Karib-tengeri Antigua szigetén szerencsésen partot ért Rakonczay Gábor hosszútávú kenus, miután 60 nap alatt sikerrel átszelte az Atlanti óceánt.

Antigua a karibi szigetlánc ívétől keletre fekszik, az Atlanti-óceán felől érkezők számára nyilvánvaló első célpont. Az alábbi képre a kenu érkezésének valószínű vonalát is berajzoltam.

Forrás: Terra/MODIS, NASA, 2012. március 25. Kiterjedése: 200 x 200 kilométer. Teljes felbontású, feliratok nélküli változatért klikk a képre!

A kenus a portugáliai Lagosból indult, kikötött a Kanári-szigeteken, majd innen egyhuzamban utazott át, két hónap alatt Antigua szigetéig.

A sárga vonal a légvonalban legrövidebb út Lagos és Antigua között, de Rakonczay a Kanári-szigeteket érintve, és feltehetően némiképp kerülő úton jutott el a célig (Google Earth).

Tegnapi képünk után most ismét tengeri ködöt mutatunk be: ezúttal az európai szárazföldet a Brit-szigettől elválasztó Csatornán (La Manche) északról, az Északi-tenger felől átáramló ködöt láthatjuk. A köd teljesen kitölti az Északi-tenger déli részét Belgiumtól a Temze-öbölig, majd egy kb. 20 kilométer szélességű sávban délre "folyik", hogy Normandia partjain "gellert kapva" a Csatorna-szigetek felé terjedjen tovább.

Forrás: Aqua/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. március 25. Kiterjedése: 625 x 625 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

A nyugatra (balra) elterülő Északi-tengert és a kelet felé folytatódó Balti-tengert (a kép jobb alsó sarkánál) elválasztó Jütland-félszigeten és a keletebbre fekvő szigeteken fekvő Dánia északi részét és a kapcsolódó vizeket vékony köd borítja az alábbi felvételen. Északkeleten (jobbra fent) a Skandináv-félszigetet, Svédországot láthatjuk.

Dánia igen sík ország, legmagasabb pontja is csak 178 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé. A köd a legtöbb helyen a vízen terjed, és a partvonalakat élet határral jelöli meg, itt azonban, nyugatról keletre terjedve "átcsap" a Jütland-félszigeten, és sűrű réteget alkot a dán szigetek és Svédország közti Skagerrak-tengerszorosban.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. március 23. Kiterjedése: 375 x 375 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

A tavaszi napéjegyenlőség fontos dátum az északi vidékek számára: a nyári évad kezdetével nagyon gyorsan hosszabbodnak a nappalok. Bár a norvég partvidéket az Észak-Atlanti tengeráramlás relatíve melegen és nagyrészt fagymentesen tartja, a parttól távolabb még most is a hó uralja a skandináv hegyvidéket. Ebben a havas háttérben láthatjuk Norvégia két gyönyörű flordját, a leghosszabb Sogne-fjordot (a kép felső részén), délebbre pedig a Hardanger-fjordot.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. március 23. Kiterjedése: 250 x 250 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

A Skandináv-félszigetet a mintegy 15 ezer éve véget ért utolsó jégkorszak idején vastag belföldi jégtakaró fedte, amelynek súlya a kőzetlemezt mintegy "benyomta" az alatta elhelyezkedő, képlékenyebb, olvadt asztenoszférába. A jég már több mint tízezer éve elolvadt, de az egyensúly még nem állt helyre, a félsziget ma is emelkedőben van - és a korábbi völgyek egy részének alját még mindig a tenger uralja: ezek a fjordok.

A télen rendszeresen befagyó, korábban idén is jéggel borított Azovi-tengeren már az elmúlt héten megkezdődött az olvadás, amely igazán a napokban vált látványossá. A Fekete-tenger óriási öbleként is felfogható beltenger nyugati és északkeleti részén még összefüggő a jégpáncél, középen már megjelent a jégmentes vízfelület, amelybe főleg keletről több kilométeres jégtáblák szakadnak. Eközben a tenger nyugati felén, a Krím partjai mentén még összefüggő jégfelületen is egyre több jele van az aprózódásnak és olvadásnak; a majdani, pár nap múlva bekövetkező szétesés szakadási vonalai már megjelentek.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. március 19. Kiterjedése: 375 x 375 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

a