Műholdképek

Miközben a Kárpát-medencét továbbra is igen meleg levegő tölti ki, térségünk egyes részeit naponta hűsítik a helyenként durva kísérőjelenségekkel: erős széllökésekkel és jégesővel kísért zivatarok. Mai felvételünkön a Kárpát-medence középső és nyugati része felhőtlen (a tájékozódáshoz a Balaton jellegzetes alakú, halványkék foltja szolgál segítségül). A Balaton vonalának meghosszabbításában jobbra feljebb (északkeleti irányban) látható felhőtömb a késő délelőtt a Mátra és a Bükk térségét érintő masszív zivatarrendszer felhőzete, annak is a zivatarfelhő méretét meghaladó kiterjedésű üllője.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. július 9. Teljes felbontásért klikk a képre!

A felvétel keleti (jobb) szélén látható "kisebb" (azért a valóságban 15-20 kilométer vagy azt meghaladó átmérőjű) fehér foltok a Déli- és Keleti-Kárpátok felett kialakult zivatarfelhők, míg északkeleten, a Kárpátok északi előterében, Ukrajna felett kialakult nagyobb zivatarfelhőt láthatunk.

Az egy hónappal ezelőtti helyzethez képest jelentősen megváltozott térségünk képe mind a földről, mind pedig a műhold távlatából nézve. A két nagy meleghullámot követően a hó szinte teljesen eltűnt, a lombhullató erdők friss tavaszi zöld színben látszanak. A felhőzet már a nyarat idézi: a Kárpátok láncát nem a havas gerincek, hanem a hegyormok felett már kora délelőtt kialakuló gomolyfelhők jelzik fehér színnel.

Forrás: Terra/MODIS, NASA, 2012. május 10. Kiterjedése: 800 x 500 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

A Terra műhold áthaladása délelőtt történik. Az alföldi tájakon ilyenkor még épp csak a kisebb gomolyfelhők kialakulása indul meg, mint a kép alján kialakuló felhőutak (gomolyfelhőkből kialakuló sávok, amelyek a szélirányra utalnak) formájában. A magashegységekben azonban sokkal erőteljesebb a felhőképződés: nem véletlen, hogy a hegymászók igyekeznek napkelte körül elérni a csúcsot, hogy még élvezhessék a kilátást, illetve hogy az esetleges komolyabb viharok előtt el tudják hagyni a hegytetőt. A felvételen Erdély összes 1200 méternél magasabb hegyvidékét felhő takarja.

Az ünnepi hidegfront tisztára söpörte a Kárpát-medence levegőjének nagy részét, csak a nyugati vidékek látványát zavarja valamennyi magasszintű felhőzet. A felvételt nézve észrevehetjük, hogy a délnyugati vidékeket, Horvátországot és Dunántúlt egyre inkább a zöld szín jellemzi, míg másutt inkább a koratavaszi barna a jellemzó. A Kárpátok magasabb gerinceire ismét havat hozott a front: a Keleti-Kárpátokban a legkiterjedtebb a hótakaró.

Forrás: Terra/MODIS, NASA, 2012. április 10. Kiterjedése: 800 x 550 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

Érdemes megfigyelni, hogy a délnyugati tájakon a tölgyeserdők már zöldek, míg a bükkösök, például a Mecsek és a Papuk tetőrégióiban még levél nélküli, barna színüket mutatják.

Az első felvétel nagyítása a Balatontól a horvátországi Papuk-hegységig.

Az északi hegyekben és a Felvidéken még kevés űrből is látható nyoma van a tavasznak, a zöldülés az alábbi nagyításon még csak az Alföldön jelent meg. A kép északnyugati (bal felső) sarkában az Alacsony-Tátra keleti vége, a Királykő havas csúcsa látszik, keletebbre, a barna bükkerdők közt sötétzöld fenyveseket is láthatunk.

Az első felvétel nagyítása a Szepességtől az Alföldig. A Mátra és a Bükk déli előterében látható világos foltok a külszíni lignitfejtések.

A Közel-Kelet húsvéti időjárása lehetővé tette, hogy vasárnap gyakorlatilag felhőtlen műholdkép készülhessen a Szentföldről. A tavaszi zöld már itt is megjelent a vidék termékeny részén, míg a sivatagok világosbarna színben látszanak. Jeruzsálem a két közepe táján látható kisebb vízfelület, a Holt-tenger és a balra elterülő Földközi-tenger közt helyezkedik el, a felvétel nyugati (bal) szélén a Szuezi-csatornát is láthatjuk.

Ezzel a felvétellel kívánunk áldott ünnepet minden olvasónknak!

Forrás: Aqua/MODIS, NASA, 2012. április 8. Kiterjedése: 550 x 800 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

Valójában a Szahara közép-tunéziai határvidéke csak félsivatag, színeiben azonban inkább a sivatagokra emlékeztet. Az ország középső részének tengerpartját Mahdiától a déli Dzserba szigetéig láthatjuk a felvételen, délnyugaton (balra lent) a Chott-el-Jerid sóstó részben kiszáradt medencéjét is látjuk. Ez az igazi Szahara, a sivatag északi határa.

A sivatagok nem a sűrű felhőzetükről híresek, de a kép készítésekor a terület északi részét látványosan pöttyözik be az apróbb gomolyfelhők (kumuluszok), amelyekből - amíg ilyen kicsik - esőre nem, és árnyékra is csak rövid ideig számíthatunk.

Forrás: Aqua/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. április 7. Kiterjedése: 250 x 250 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!