Műholdképek

Látványos ciklont fényképezett a Terra műhold a Csendes-óceán északi részén, az Alaszkához tartozó Aleut-szigetcsoport szomszédságában. Bár a ciklon szárazföldektől nem zavart spirálja hasonló a trópusi ciklonokéhoz, egy fontos különbség mégis látható: a spirál közepén nincs meg az ott szokásos, felhőtlen "szem", jelezve, hogy a felhőspirál szerkezete érdemben más, mint a hurrikánoké. Nem is okoz akkora viharokat, széllökéseket.

Forrás: Terra/MODIS, NASA, 2012. február 13. Kiterjedése: 375 x 375 kilométer. Nagyobb felbontásért klikk a képre!

A mérsékelt övi ciklonokat úgy képzelhetjük el, mint egymásra tekeredő hideg- és melegfrontok spirálját. Az alakzat alsó részén látható, és jobbra a központ fölé bekanyarodó sáv a melegszektor, amelyet, főleg az északi oldalon zivatarfelhők is pettyeznek. Itt áramlik a meleg levegő délről a ciklon középpontjának keleti (bal) oldalán - eközben a nyugati oldal frontjai északról szippantanak be hideg levegőt. A képződmény az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes irányban forog.

A felvétel északi (felső) részén a behavazott Aleut-szigetcsoport néhány tágját látjuk, fehér folt-sorozatként.

Az egyre véresebb öldöklés Szíriában immár az űrből is jól látható. A DigitalGlobe által üzemeltetett QuickBird és WorldWatch műholdcsoport felvételei a Google Earth-ön megszokott nagy felbontásban szolgáltatnak képeket, az itt bemutatott felvételen a harcok által legjobban érintett Homs városa mellett égő olajvezeték látható.

(Forrás: DigitalGlobe) www.digitalglobe.com, 2012. február 15.

A tüzérségi találatoktól felszaggatott olajvezetékből kiömlő olaj sűrű fekete füsttel ég a vezeték mentén, a szél a füstöt nyugatra, a sűrűn lakott területek felé fújja.

A kontinensünk nagy részét fedő felhőzet alól csütörtökön csak néhány érdekes felszíni alakzat bukkant elő: az Atlanti-óceán francia partjának déli részén épp megpillanthattuk a Garonne folyó jellegzetes tölcsértorkolatát.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. február 16. Kiterjedése: 250 x 250 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

A tölcsértorkolatok olyan helyen alakulnak ki, ahol az árapály által keltett vízmozgás el tudja szállítani a folyó által hozott hordalékot. Európában az atlanti partokon a legerősebb az árapály; hiába hoz láthatóan sok hordalékot a Garonne (a tölcsértorkolatban a víz színe emiatt barnás), a dagály és apály napi kétszeri ingadozása ezt könnyen elszállítja, a torkolatot ezáltal mintegy "kitakarítja"; nem tud kialakulni a delta-torkolat.

A Kárpátoktól keletre továbbra is elős fagy tartja hatalmában a vidéket. A pár nappal ezelőtti felvételünkön mutatott helyzethez képest változás, hogy a Duna-deltától északra már a Fekete-tenger partjáig hó borítja a tájat. A tenger korábban még épp megkezdődő befagyása is előrehaladt: a partnak a deltától északra húzódó részén egy mintegy 6-10 kilométer széles, vékony jégborítás alakult ki, amelynek tenger felőli szélét látványos, helyenként művészi szépségű fehér mintázat jelzi.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. február 15. Kiterjedése: 250 x 250 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

Látványos felhőívet rajzol a Kárpát-medence fölé a szerdán viharos széllel és hózáporokkal, helyenként hózivatarral átvonuló frontrendszer. Az elöl haladó, lassabb melegfrontot a követő, gyorsabb hidegfront épp térségünk felett utolérte, a záródó (okklúziós) front sok helyütt viszonylag rövid, de intenzív havazást hozott. Az északnyugati országrészben kipattant hózivatarok már a hidegfronti jellegre utalnak, azonban - mivel ez a felettünk két hete megült hidegebb légtömeget tolja ki - nevével ellentétben melegedést hoz, északnyugaton már pluszba is fordult a hőmérséklet.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. február 15, budapesti idő szerint 10:15 perc. Kiterjedése: 1250 x 1250 kilométer. Nagyított változatért klikk a képre!

A felvétel délnyugati (bal alsó) sarkában van az Adria és Olaszország, délkeleten a Fekete-tenger kékjét látjuk. A kép közepén a Kárpátok jellegzetes ívének csak a déli és a keleti vonulata látszik; a medence központi és nyugati részét már takarja az érkező front ívelt, kb. 4-500 kilométer széles felhősávja, amelynek északnyugati oldalán a front mögött jellegzetesen más felhőzetet vehetjük észre.