Műholdképek

A hozzánk is elérkezett böjti szelek Európa nagy részén hasonló erővel fújnak. Az Északi-tenger mellékén és Németország felett látványos felhőmintákban gyönyörködhetünk a műholdfelvételen: a legtöbbjük erős nyugati-északnyugati szelet jelez. A felhőtömbök és frontok közt Dánia, a Jütland-félsziget tűnik fel: ott a gomolyfelhők sorozatából álló felhőutak északi szelet jeleznek.

Forrás: Aqua/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. március 31. Kiterjedése: 1000 x 1000 kilométer. Nagyobb felbontásért klikk a képre!

Március végén már megjelennek térségünk űrfelvételein az első zöld színek. Bár a mezzőgazdasági területek túlnyomó részén még a talaj látszik, és az erdők rügyfakadása sem látható műhold-távlatból, az összkép kicsit mégis a zöld felé mozdul, miközben néhány helyen, így pl. e képen a Duna-Dráva közti baranyai háromszögben már megjelennek az első kizöldült táblák. Nem kell sok idő, 1-2 hét, és a tavasz űrperspektívából nézve is átveszi helyét a régióban.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. március 27. Kiterjedése: 250 x 250 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

Amint arról az [origo] is beszámolt, a Karib-tengeri Antigua szigetén szerencsésen partot ért Rakonczay Gábor hosszútávú kenus, miután 60 nap alatt sikerrel átszelte az Atlanti óceánt.

Antigua a karibi szigetlánc ívétől keletre fekszik, az Atlanti-óceán felől érkezők számára nyilvánvaló első célpont. Az alábbi képre a kenu érkezésének valószínű vonalát is berajzoltam.

Forrás: Terra/MODIS, NASA, 2012. március 25. Kiterjedése: 200 x 200 kilométer. Teljes felbontású, feliratok nélküli változatért klikk a képre!

A kenus a portugáliai Lagosból indult, kikötött a Kanári-szigeteken, majd innen egyhuzamban utazott át, két hónap alatt Antigua szigetéig.

A sárga vonal a légvonalban legrövidebb út Lagos és Antigua között, de Rakonczay a Kanári-szigeteket érintve, és feltehetően némiképp kerülő úton jutott el a célig (Google Earth).

Tegnapi képünk után most ismét tengeri ködöt mutatunk be: ezúttal az európai szárazföldet a Brit-szigettől elválasztó Csatornán (La Manche) északról, az Északi-tenger felől átáramló ködöt láthatjuk. A köd teljesen kitölti az Északi-tenger déli részét Belgiumtól a Temze-öbölig, majd egy kb. 20 kilométer szélességű sávban délre "folyik", hogy Normandia partjain "gellert kapva" a Csatorna-szigetek felé terjedjen tovább.

Forrás: Aqua/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. március 25. Kiterjedése: 625 x 625 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

A nyugatra (balra) elterülő Északi-tengert és a kelet felé folytatódó Balti-tengert (a kép jobb alsó sarkánál) elválasztó Jütland-félszigeten és a keletebbre fekvő szigeteken fekvő Dánia északi részét és a kapcsolódó vizeket vékony köd borítja az alábbi felvételen. Északkeleten (jobbra fent) a Skandináv-félszigetet, Svédországot láthatjuk.

Dánia igen sík ország, legmagasabb pontja is csak 178 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé. A köd a legtöbb helyen a vízen terjed, és a partvonalakat élet határral jelöli meg, itt azonban, nyugatról keletre terjedve "átcsap" a Jütland-félszigeten, és sűrű réteget alkot a dán szigetek és Svédország közti Skagerrak-tengerszorosban.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. március 23. Kiterjedése: 375 x 375 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!