Műholdképek

A hétvégén átvonult front helyenként komoly csapadékkal, jégesővel és tornádóval érkezett, ám voltak olyan helyek, ahol egyáltalán nem esett eső. A szombat déli műholdfelvétel mindazonáltal jól mutatja régiónk kétarcú időjárását akkor: hazánk és a Kárpát-medence nyugati részét az észak felé elnyúló, mintegy háromszáz kilométer széles front-felhőzet borítja, előtte, keleten, az Alföld nagy része és Erdély felhőtlen. A lombos erdők itt már tavaszi zöldben látszanak, és még mindig szépen követhetők a Kárpátok magassági növényövei is. Erdély szépsége különösen a teljes felbontású képen látható jól (klikk a képre).

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2013. április 11. Kiterjedése: 1250 x 750 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

A hosszúra nyúlt tél után viharos gyorsasággal és nyári meleggel érkezett a tavasz. A szántóföldi növényzet egy része és a tölgyes erdők két hét alatt élénk zöldbe öltöztek, és a felhőzet is átváltott a télies rétegfelhőkről a nyári gomolyokra.

Felvételünkön Erdélyt, illetve a felhőzettel majdnem teljesen fedett Kárpátalját mutatjuk be, a régiót délről és keletről határoló Kárpátok íve barnás sávként húzódik a fehér felhőfoszlányok alatt. Erdély középső részén, illetve a kép északkeleti (jobb felső) sarkában, Galíciában a gomolyfelhők sorba rendeződnek, valójában ezen sorokban egymás után futnak, ezt a jelenséget nevezi a meteorológia felhőútnak vagy felhőutcának. A gomolyok a magasabb hegygerincekhez, a Kárpátokhoz vagy az Erdélyi-szigethegységhez érve gyakran zápor- vagy zivatarfelhőkké fejlődnek.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2013. április 24. Kiterjedése: 500 x 500 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

A felvétel délkeleti sarka viszont szinte felhőtlen, itt megláthatjuk a magassági növényöveket is. A tölgyesek már zöldek, a magasabban, kb. 600 méter felett élő bükkfák viszont még épp csak a rügyeiket tolták elő, színük jellemzően barna, míg az 1100 méter feletti fenyvesek télen-nyáron sötétzöldek. Az alábbi kivágat közepén a 2500 méter fölé emelkedő Retyezát hegytömbje látszik: magasabb, 1500 méter feletti régióit még hő fedi, a fenyveseket a havas rész északi oldalán látjuk.

A Déli-Kárpátok nyugati vonulata a fenti kép kivágatán, kiterjedése: 150 x 150 kilométer.

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

Későn jött a tavasz, de a melegedés annál intenzívebb. Szombaton már szép, napos időt élvezhettünk, helyenként igazi nyárias zivatarokkal. A hazánkat mutató műholdképen a Balaton türkizkék formáját találhatjuk meg legkönnyebben a bal alsó sarok táján, jobbra a Duna paksi kanyarulatpárja, közöttük pedig a megáradt Sárvíz és Nádor-csatorna egyenes, sötét vonala húzódik. A felvétel északi (felső) részén látható felhő az a zivatarsáv, amely a délutáni órákban végigsöpört az Északi-középhegység térségén. A tavasz legnyilvánvalóbb jele azonban az eddig csupasz barna vagy épp havas földek zöldülése, amely főleg a kép déli részén már a műholdkép jellemző színét is megadja.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2013. április 13. Kiterjedése: 250 x 250 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

Február, március és április a homok- és porviharok időszaka a Szahara északi részén és a mediterrán térségben. Ekkor ér a nagy földi légkörzés leszálló ága a sivatag középső részére: emiatt innen észak és dél felé fújnak az erős szelek. Az északi irányba tartó légmozgás felkapja a sivatagi homokot és port, hogy - főként a finom port - aztán több száz, sőt akár ezer kilométerre fújja a Földközi-tenger fölé, eljuttatva Anatóliába, a görög szigetekre, Ciprusra, illetve - a mostani képtől nyugatabbra, gyakran - Olaszországba is.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2013. április 1. Kiterjedése: 1000 x 1000 kilométer. Teljes felbontáért klikk a képre!

A felvétel délnyugati részén Afrika látható, keletebbre a Vörös-tenger és az Akabai öböl kék csíkja tűnik fel. Afrikában a sivatag sárgás hátteréből a Nílus-delta zöld vidéke ugrik elő. Felül Törökország földközi-tengeri partja látható. A partok közt a Földközi-tenger kékjét kéne látnunk, de ennek nagy részét a Szaharából és a sínai sivatagból felkapott por homályosítja fel. Néhány fehér felhőfoszlány a por felett helyezkedik el. Ciprus szigetét szinte teljesen elborítja a sivatagi eredetű por.

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

Európa középső részét napok óta a hó- és most már inkább esőfelhők takarják. Áttekintő képünk felső részén a Balti-tenger látszik (fentről Svédország havas déli része, balra pedig Dánia jellegzetes, felhőktől részben takart alakja ismerhető fel), délen a Földközi-tenger és a Riviéra látszik, miközben délkeleten (jobbra lent) minket a vastag felhőzet takar el:

Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó. Európa középső része március 25-én, 1750 x 1750 kilométer kiterjedésben.

A felhőktől kevésbé érintett területek közül látogassunk el a Balti-tenger mellékére. A part ezen részén ma Lengyelország, Oroszország és Litvánia osztozik. A lengyel partra délről (alulról), hómezőkön át érkezik a Visztula sötétebb csíkja. Északabbra a Hel-félsziget, keletre a világító fehéren befagyott lagúna (régi német nevén: a Frisches Haf). Északabbra, az orosz és litván parton húzódó Kur-turzás és az általa levágott, szintén befagyott lagúna látható. A part mentén már megjelent a fitoplankton, amelynek zöldes árnyalata megfesti és láthatóvá teszi a lassú áramlatokat.

Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2013. március 25. Kiterjedése: 250 x 250 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg: