Műholdképek

A tél Európa nagy részén nemcsak hideg, de sokszor ködös évszak is. Felvételünkön Franciaország délnyugati része látható, amint a köd érdekes formákba rendeződik. Nem véletlenül: követi a folyóvölgyeket.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. december 6. Kiterjedése: 275 x 275 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

A köd ugyanis, a vízhez hasonlóan, "folyik"; tapad a talajhoz, és a száraz levegőhöz képest kicsit nagyobb sűrűsége miatt keresi a "lefolyási irányt". Megtölti a folyóvölgyeket, és lassan lefelé áramlik bennük. Meddig? Ameddig eljut, tehát a "ködhullám" alsó végét meghatározhatja az, hogy mikor indult. Képünkön nem ez a helyzet: a köd elég régen indult, és egészen a tengerig eljutott. Itt azonban mindenképpen vége; a tenger, még az olyan elkeskenyedő tölcsértorkolatok végében is, mint itt a Garonne-öböl, melegebb a szárazföldnél, és ez a pár fokos melegedés gyorsan feloszlatja a ködöt.

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

A műholdképeket egy földi vevőállomás nem tudja akármilyen földrajzi területről rögzíteni. Ahogy a műhold elhalad Földünk egy darabja felett és fényképezi azt, az észlelt adatokat valós időben, rádiófrekvencián sugározza, és az képes ezek rögzítésére, akinek a vevőjéből épp látszik a műhold (vagy van átjátszó-műholdja magasabb Föld körüli pályán, de nekünk ilyenünk nincs).

Ennek következtében térségünkről naponta készül felvétel, de a kb. 3000 kilométer sugarú vételkörzet széleiről csak viszonylag ritkán. A 700 kilométer magasságban keringő műhold ilyen távolságból látszik a horizont felett. Grönland épp a vételkörzet határán van. A budapesti vevőállomáson a budai hegyek is árnyékolnak kicsit, ezért csak a sziget keleti partvidéke szokott feltűnni néhány felvételünkön. E képek is legtöbbször a megszokottnál gyengébb felbontásúak (a teljes felbontású kép emiatt "pixeles"), és láthatunk néhány, képhibából eredő világos csíkot is.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. szeptember 27. Kiterjedése: 400 x 500 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

A felvételen látható partvidék barna dombjain látható fehérség természetesen hó, látványos még a hideg tengervíz felett áramló levegőben kialakuló örvénysorozat is a part előterében - csak tippelem, hogy ez a forma a levegőhöz és nem a vízhez tartozik, de az biztos, hogy nagyon alacsonyan van.

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

A szeptember végi indián nyárban a nappalok már rövidebbek az éjszakáknál, de a nappali hőmérsékletek még a nyár végét idézik. Látható változás még nem is vehető észre emiatt a műholdképen látott erdőkön (pár hét, és a sárgába, vörösbe váltó levelek igazi látványosságot fognak jelenteni!), de a mezőgazdasági területek, az alföldek már kezdenek őszi köntösbe öltözni.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. szeptember 26. Kiterjedése: 800 x 650 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

Szerda délben csak a Dunántúl északi és a Felvidék nyugati részén zavarta szórványos felhőzet a napsütést és a belátást a műholdról: az Alföld és Erdély szinte teljesen felhőmentes. A nyáron learatott növények helyén a barna tarlók, és a még álló kukorica sárgás színe keveri ki a földek színét, a lombos erdők még zöldek, és a Déli-Kárpátok gerincein a múlt hét közepén hullott hó is elolvadt. Valószínűleg ez az idei év utolsó nyárias képe térségünkről.

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

Néha felvetődik a kérdés - legutóbb az áthaladt hidegfront hátoldalának műholdképe kapcsán - hogy a természet hogy tud ennyire éles határvonalakat produkálni? Nos, a hogyan messzire vezetne, de hogy a dolod a felhőzetben mennyire gyakori, azt hadd illusztrálja egy vasárnap déli felvétel a Dunántúlról és Szlavóniáról.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. szeptember 23. Kiterjedése: 400 x 400 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

A két közepe táján felfedezhetjük a Balatont, északnyugatra (balra föl) a Fertőt is. Épp a Balatonon húzódik keresztül egy alacsony szintű köd- és felhőmező éles határa, a tótól északra, a Kisalföldön pedig egy másiké. Ez utóbbinak keskeny árnyéka is van, így tudható, hogy alacsony felhőrétegről van szó. Délen, Horvátországban és Boszniában is láthatunk hasonlóan éles határokat, amelyek azonban nem egyenesek. Bár nem vagyok meteorológus, e határokat keresztirányú áramlások okozta hirtelen változásoknak tippelném.

Földrajzból úgy tanultuk, hogy az óceánokba ömlő folyóknak az erős árapály miatt tölcsértorkolatuk van. Ennél a dolog kicsit összetettebb, minden torkolat esetén a folyó hordaléktömege és az árapály hordalékelszállítóképessége közti arány dönt; ahol a hordalék domináns, ott delta-, ahol pedig az árapály, ott tölcsértorkolat alakul ki.

A Temze mindenesetre jól felel földrajzból: torkolata jellegzetes tölcsér. Nem véletlen: vízgyűjtője Dél-Anglia egy részére terjed ki és nem igazán nagy, míg a torkolatban 5-7 méteres vízjátékot is kelt az árapály, amely így könnyen kimossa az érkező hordalékot. Felvételünk fő érdekessége pont ez: az apálykor készült képen a hordalék áramlásának belső szerjezete, valóságos "belső folyók" hálózata rajzolódik ki a türkizkék-világosbarna színekből a széles tölcsérben és keleti (jobb oldali) előterében.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. szeptember 22. Kiterjedése: 275 x 275 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

Érdekes a felhőzet szerkezete és eloszlása is: a hűvösebb tengerfelszín felett kevesebb a felhő, míg Anglia nagy részét kisebb gomolyfelhők pöttyözik. Anglia keleti partjai, az Északi-tenger és Németalföld felett pedig a hidegfrontok mögötti klasszikus közepes méretű gomolymintázat látszik.

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg: