Műholdképek

Tegnapi, a pénteki dél-portugáliai bozóttüzet mutató bejegyzésünk után most a Pireneusok keleti részére, Katalóniába látogatunk, egy hasonló esemény kapcsán. A halálos áldozatokat is követelő tűz részleteiről az [origo] cikkében találhatunk részleteket, a műhold távlatából pedig azt láthatjuk, az erdőtüzek veszélyessége nem feltétlenül áll arányban a műholdkép látványosságával. De miért is?

Forrás: Aqua/MODIS, NASA, 2012. július 23. Kiterjedése: 550 x 500 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

Képünk a Pireneusok környékét mutatja, alul Spanyol-, felül, északon, Franciaországgal. Nyugaton az Atlanti-óceán, keleten a Földközi-tenger kékje látszik, délkeleten (jobbra lent) a Baleári-szigetekkel. A tűz füstje, halványkék szalagként a Pireneusok földközi-tengeri végén látszik, elsősorban a tenger felett.

De miért marad el a látvány a portugál esetétől? A tüzek esetében, a 250 méter felbontású MODIS-képeken, a füst az, ami látszik, maga a tűz ritkán válik észrevehetővé, hiszen legtöbbször több, kisebb kiterjedésű tűzfészekből áll, és ezek nem érik el a képpontok méretét az űrfotón. A füst viszont, mint esetünkben, 50-60 kilométerrel, de látványosabb esetben több száz kilométerre is eltávolodhat a tűzfészektől, és ez az, amit láthatunk a műholdfelvételen - ha. Ha nem takarja felhő, és ha a háttértől, a felszíntől lényegesen eltér a színe és mintázata. Igazából az erdőtüzek füstje a felhőtlen tenger felett látszik szépen: a mostani képen is így láthatjuk. A tűz tényleges veszélyességét persze nem ez mutatja, hanem hogy hol, a lakott területekhez milyen közel pattan ki.

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

Az Európa déli részét nyár közepén uraló szárazság az erdő- és bozóttüzek fellángolásának időszaka. A kiszáradt növényzet és a forró idő nagyon megnehezítik az oltást. Felvételünkön a Pireneusi-félsziget délnyugati részét látjuk a Gibraltári-szorossal, délen a már Afrikában elterülő Marokkóval, a szoros északi oldalán Spanyolországgal, és - balre fent - Portugáliával. Portugália legdélebbi részének hegyoldalain lobbant fel az a bozóttűz, amelynek füstje több száz kilométeren át sodródik az Atlanti-óceán fölött, a kép nyugati (bal) oldalán. További érdekesség a kép legdélebbi részén az óceán felett a marokkói partokhoz "tapadó" kis kiterjedésű és vékony tengeri ködfolt.

Aqua/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. jűlius 20. Kiterjedése: 550 x 550 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

Péntek reggel óta hazánk időjárását teljes kettősség jellemzi: északon őszies, hűvös, csapadékos idő a jellemző, míg délen továbbra is napos, nyári az időjárás. Péntek déli műholdképünkön is ez a helyzet látható.

Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. július 20. Kiterjedése: 550 x 500 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

A felvétel nyugati (bal) oldalán, már délre a felhősávtól, megtalálhatjuk a Balaton jellegzetes, türkiz színű alakját. Délnyugaton a Drávát és a horvát hegyeket, délkeleten az Erdélyi-szigethegység és a Déli-Kárpátok zöld erdőit látjuk, közöttük az Alföld szántóival és a Tisza csíkjával. Az ország északi részét zárt felhőzet takarja. Az összefüggő felhőtakaró déli és keleti oldalán, az Alföld felett pedig zivatarfelhőket láthatunk ott, ahol a déli rész melege az őszies nedvességgel érintkezik.

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

Nyár derekán a Nyugati-Alpok magas gerinceinek és csúcsainak épp csak a legfelső régióit lepi hó: a hegyek magas részei, mint a felvétel közepén is látható, világosabb, de barnás színükkel ugranak ki az alacsonyabban fekvő erdők hátteréből: a havasi legelők és a sziklák színe ez. A felvétel északi szélénél a Genfi-tavat, délen a Földközi-tengert, pontosabban annak Ligur-tenger nevű részét látjuk, a Riviérával. E kettőt kötik össze a Nyugati-Alpok és a kapcsolódó Tengeri-Alpok vonulatai, keleti oldalán a Pó-síkság felé lejtő hegylábakkal.

Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. július 17. Kiterjedése: 275 x 350 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:

A nyár a fitoplanktonnak is nevezett tengeri egysejtűek virágzásának időszaka: bőséges a fény, és emellett csak az kell, hogy a folyók elegendő szárazföldi hordalékot juttassanak a vízbe, vagy a hullámzás kavarjon fel szerves üledéket a sekélyebb tengerszakaszokon: ez lesz a táplálékuk.

A Fekete-tenger esetében az előbbi a fitoplankton táplálékforrása: a tenger nagy része mélyebb egy kilométernél. A burjánzó egysejtűek a kék, más esetben a türkiz árnyalataira festik a vízfelületet. Minthogy ez a mintázat több száz kilométeres kiterjedésű is lehet (ahogy képünkön is), hajóról nem látható, és még a magasan szálló repülőgép perspektívája is csak a teljes kép töredékét mutatja. Műholdra hát, onnan látszik igazán, hogy festi meg a tenger áramlási viszonyait sok-sok-sokmilliárd kicsi egysejtű!

Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. július 12. Kiterjdése: 1250 x 1250 kilométer. Nagyobb felbontásért klikk a képre!

Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg: