Műholdképek

Az ünnepi hidegfront tisztára söpörte a Kárpát-medence levegőjének nagy részét, csak a nyugati vidékek látványát zavarja valamennyi magasszintű felhőzet. A felvételt nézve észrevehetjük, hogy a délnyugati vidékeket, Horvátországot és Dunántúlt egyre inkább a zöld szín jellemzi, míg másutt inkább a koratavaszi barna a jellemzó. A Kárpátok magasabb gerinceire ismét havat hozott a front: a Keleti-Kárpátokban a legkiterjedtebb a hótakaró.

Forrás: Terra/MODIS, NASA, 2012. április 10. Kiterjedése: 800 x 550 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

Érdemes megfigyelni, hogy a délnyugati tájakon a tölgyeserdők már zöldek, míg a bükkösök, például a Mecsek és a Papuk tetőrégióiban még levél nélküli, barna színüket mutatják.

Az első felvétel nagyítása a Balatontól a horvátországi Papuk-hegységig.

Az északi hegyekben és a Felvidéken még kevés űrből is látható nyoma van a tavasznak, a zöldülés az alábbi nagyításon még csak az Alföldön jelent meg. A kép északnyugati (bal felső) sarkában az Alacsony-Tátra keleti vége, a Királykő havas csúcsa látszik, keletebbre, a barna bükkerdők közt sötétzöld fenyveseket is láthatunk.

Az első felvétel nagyítása a Szepességtől az Alföldig. A Mátra és a Bükk déli előterében látható világos foltok a külszíni lignitfejtések.

Pár napja már vetettünk egy pillantást a déli-délnyugati tájainkon felbukkanó első tavaszi zöld foltokra. Mostani felvételünkön már nem foltokat érdemes keresni, hanem hogy az egész táj színezete hogyan tolódik el lassan a zöld felé. A felvétel északi részét uraló hullámfelhők arra az erős szélre utalnak, amely itt a felszínen is uralja a böjti időszak végét. Az erős szél felkavarja a Balaton vizét: annak szürke színe épp  a felkavarodott iszaptól szürkés.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. április 2. Kiterjedése: 375 x 375 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

A táj zöldülése különösen akkor feltűnő, ha a két héttel korábbi felvételhez hasonlítjuk:

Forrás: Aqua/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. március 17. Kiterjedése: 375 x 375 kilométer.

A növénytakaró tavaszi, robbanásszerű zöldülése a tavaszi napéjegyenlőség környékén, a napok leggyorsabb hosszabbodása táján indul meg. Még 2-3 hét, és teljesen kizöldül a táj, persze ezt majd csak akkor tudjuk megmutatni, ha már megtörtént.

Március végén már megjelennek térségünk űrfelvételein az első zöld színek. Bár a mezzőgazdasági területek túlnyomó részén még a talaj látszik, és az erdők rügyfakadása sem látható műhold-távlatból, az összkép kicsit mégis a zöld felé mozdul, miközben néhány helyen, így pl. e képen a Duna-Dráva közti baranyai háromszögben már megjelennek az első kizöldült táblák. Nem kell sok idő, 1-2 hét, és a tavasz űrperspektívából nézve is átveszi helyét a régióban.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. március 27. Kiterjedése: 250 x 250 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!

A tavaszi meleg nyomán hazánkban szinte teljesen elolvadt a hó: az Északi-középhegység legmagasabb csúcsai mellett már csak az Alföld legészakabbi részén, a beregi síkon találjuk a téli csapadék maradványait. A korábbi vastag hóborítás nem múlt el nyomtalanul a Dél-Alföldön sem: a Körös-Maros közén és délebbre, a Bánságban nemcsak a sötétebb talaj, de az olvadás miatti víztelítettség miatt láthatjuk sötétebb színekben a tájat, amelyen a világosabb foltok a településeket jelentik. A Tisza-tó nyílt állóvízi felületeit helyenként még vékony jég borítja.

Forrás: Terra/MODIS, NASA, 2012. március 3. Kiterjedése: 500 x 500 kilométer. Feliratok nélküli teljes felbontásért klikk a képre!

A Balaton jege elolvadt, a tó vizén már csak a fitoplankton elterjedése okozta színkülönbségek látszanak.

A fenti kép balatoni kivágata teljes felbontásban.

A tovább folytatódó meleg, szeles idő, a gyors olvadás következtében a keddi helyzethez képest tovább fogyott hazánkban a hótakaró, és szombatra lényegében a hegyekbe, a déli határszélre és a szatmári síkságra szorult vissza. Nem is csoda: Dráva mentén és a Bácskában, Szeged környékén és a csanádi síkon fél méternél is vastagabb hótakaró alakult ki, amelynek elolvadásához 5-6 napra van szükség. A bemutatott, feldolgozatlan felvétel nem mutatja az olvadó hó nyomán megmaradó talajnedvességet, de ennyi hó elolvadása komolyan átáztatja a talajt, és a belvizek egyik legsúlyosabb forrását jelenti.

Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. február 25. Kiterjedése: 500 x 500 kilométer. Teljes felbontású, feliratok nélküli változatért klikk a képre!

A nagyított kép jól mutatja, hogy bár a Balaton körül elolvadt a hó, és a jég is elvékonyodott, de még megmaradt: a tó vizén még a jégre utaló mintázatot láthatjuk.

A fenti kép eredeti felbontásban a még vékonyan befagyott Balaton környékét mutatja

Legmagasabb hegyeinkben még szilárdan tartja magát a hó. A Mátra és a Bükk környéke már teljesen hómentes, de sok száz méter magasságban még fehérek a hegyvidékek lejtői. A Tisza-tavon is olvadóban a jég.

A bal oldali fehér folt a Mátra, jobbra a Bükk, jobb oldalt alul a Tisza, és a Tisza-tó