A műholdképeket egy földi vevőállomás nem tudja akármilyen földrajzi területről rögzíteni. Ahogy a műhold elhalad Földünk egy darabja felett és fényképezi azt, az észlelt adatokat valós időben, rádiófrekvencián sugározza, és az képes ezek rögzítésére, akinek a vevőjéből épp látszik a műhold (vagy van átjátszó-műholdja magasabb Föld körüli pályán, de nekünk ilyenünk nincs).
Ennek következtében térségünkről naponta készül felvétel, de a kb. 3000 kilométer sugarú vételkörzet széleiről csak viszonylag ritkán. A 700 kilométer magasságban keringő műhold ilyen távolságból látszik a horizont felett. Grönland épp a vételkörzet határán van. A budapesti vevőállomáson a budai hegyek is árnyékolnak kicsit, ezért csak a sziget keleti partvidéke szokott feltűnni néhány felvételünkön. E képek is legtöbbször a megszokottnál gyengébb felbontásúak (a teljes felbontású kép emiatt "pixeles"), és láthatunk néhány, képhibából eredő világos csíkot is.
Forrás: Terra/MODIS, ELTE műholdvevő állomás, Kern Anikó, 2012. szeptember 27. Kiterjedése: 400 x 500 kilométer. Teljes felbontásért klikk a képre!
A felvételen látható partvidék barna dombjain látható fehérség természetesen hó, látványos még a hideg tengervíz felett áramló levegőben kialakuló örvénysorozat is a part előterében - csak tippelem, hogy ez a forma a levegőhöz és nem a vízhez tartozik, de az biztos, hogy nagyon alacsonyan van.
Csatlakozz a Műholdképek Facebook-csoportjához, és azonnal láthatod, ha új kép jelenik meg:
Utolsó kommentek